Nap: 2007.10.02.

Vers

Az elvesztett relikvia

2007.10.02. Mikola Dani 9

A lépcs?n ballagunk. Elöttem kullogsz, s én diszciplinált léptekkel követlek. Volt-cafatokat cipelve lépem át a Rubicont -átmegyünk az ajtó keretén-. Csuklód kisiklik verejtékes kezemb?l, de megragadom a magamban maradt Mária-ikont. Csíp?d riszája elvegy?l a barackmarcipán illatkavalkádban. Már sejtem, hogy megint [… Tovább]

Vers

szeptember

2007.10.02. csurai zsófi 2

szívem bels? csücskébe költözött az ?sz   csupa sóhajtás fáradt koszorút köt a délután nevesincs utak lábnyomok csupa lehet és csupa volt egyre hangosabban ziháló lépések árvalányhaj között elmúlt szerelmek nyugalom fent a hegytet?n körben mérges gombatemet? ugrani készül? levelek [… Tovább]

Vers

nevet? utcak?

2007.10.02. Zsákai Lilian 3

hajamat kócolja, arcomba mar a szél, hajnalba botolva részegen szép az éj; kút-mély szemgödrömb?l nem folynak ma könnyek, léptem se lett könnyebb – megfagytam – ez a tavasz? hová mennél? miért nem maradsz?   telt kongás – egy harang. hanyatlik [… Tovább]

Mese

Nézz csak ide!

2007.10.02. Fitó Ica 9

Kis unokám Nézz csak ide, Katalinka Mily picike. Piros hátán Hét kis pettye Óvatosan vedd Kezedbe. Látod milyen Aranyos? Szárnyacskáját Nyitja most. Dobd fel gyorsan, Hadd repüljön, Felhők mögé Penderüljön Küldje őket Nagyon messze Napsugarát Megkeresse Csalja ide Neked Niki [… Tovább]

Hit

Oszd szét a szeretetet!

2007.10.02. Leleszi Balázs Károly 10

Összekulcsolt kezek. A hajnali napsugár viola-könnyekkel beharmatozza a verandát. Nesztelen remeteként térdeplek, csodálatos ez a magány, a szív rejtekén szenderg? emberi beszéd. Ilyenkor minden elcsitul, s a tegnapok vérz?, tövises sebeit jelenléted bekötözi. Olyan ember vagyok, ki titokzatos utakra indult, [… Tovább]

Vers

Holdkelte

2007.10.02. Tóth Katalin 11

  hold kel te fekszel szemem lézersugarai közé zártan illatok ízek osonnak ragadozó-lépt? éjszakában idegen vágyak leskelnek pókfonálba ragad a bánat karom menedék s börtön fészke a szabadságnak fekete selymét kibontja az ég gyémántjait megmutatja oly közel az elérhetetlen mint [… Tovább]

Elbeszélés

Barátom, Niklás

2007.10.02. Galambos Viktor 1

Második rész*   Dolgoztunk együtt — és az idő szaladt — évek teltek el munkában. Együtt izgultuk végig a gyerekek felvételijét a líceumba, azután az egyetemre. Mind az öt (Niklásé három, az enyém kettő) első próbálkozásra bejutott. Közben egyre nehezebb [… Tovább]