Itt, ahol a lelkiismeretÖnmagával méretik,Maradj velem.Nincs a versemnél szebbSzobám, nincs a szavaknálMelegebb harang, nincsTestem, mi maradjon boldogan. Higyj nekem, Keress meg magadbanÉs ne félj!Zuhanni kés? már nekünk,Csekély, elveszíthet? életünkBátrabban megcáfolható,Mint ahogy benne létezünk. Ne törjön hát arcodra kétség,Mikor a tornyok [… Tovább]
Kovács Dénes, munkanélküli portás, szinte kirobbant a jókedvt?l. Minden oka megvolt az optimizmusra, hiszen a remekül sikerült aurafényképész tanfolyam csak tovább er?sítette nemrégiben felfedezett látnoki képességeit. A vásárcsarnokból hazafelé tartva, most is épp gyakorolt. – Meg fog állni – [… Tovább]
* Kiskacsa úszik fekete tóba, de nem készül az anyjához Lengyelországba. Tiszta hülyeség is lenne tőle, mert hiszen innen is látja, hogy anyját a hínárosban himbálja döglötten a hullám. Meg mi az, hogy úszik a kiskacsa? — Csak [… Tovább]
térdepelek a hegyen… térdepelek a hegyen közel a megnyílt egekhez s a világ lármája lecsendesül köröttem és bennem ott térdepelek a hegyen egyedül árnyékomhoz szegezves nézem az Istent és az Isten is néz engempásztorbotjára d?lve hang nélkül beszélgetünk [… Tovább]
Egyszer régen élt egy fáraó. Yukuyusungnak hívták. Kíséretével gyakran sétált az emberek között, ahol egy fiatal leányra lett figyelmes, aki szívhez szólóan énekelt a templom ajtajánál. A fáraó megállt el?tte s megkérdezte, mi a neve. – Yosina [… Tovább]
Réges-régen a kisgyerekek ámulattal figyelték a vidámparkok hatalmas óriását, mely monoton fordulataival is képes volt nekik megmutatni azt a világot, amelyet ?k sosem láthattak el?tte. Abban a pár percben, amíg odafentr?l csodálhatták az eléjük tárult képet, méltán [… Tovább]
mint egy lassított felvételolyan vagyok épphogy érzekés újra és újra felszólítom magam:lélegezz!valaki moccan a háttérbenazt hiszem te vagykörülöttem ma mindencsupa terrakottabronz és ezüst és üvegsosem tudtam elmondanimilyen ha szeretlek.
