dr Kocsi Katalin : Harmónia

Itt, ahol a lelkiismeret
Önmagával méretik,
Maradj velem.
Nincs a versemnél szebb
Szobám, nincs a szavaknál
Melegebb harang, nincs
Testem, mi maradjon boldogan.

Higyj nekem,
Keress meg magadban
És ne félj!
Zuhanni kés? már nekünk,
Csekély, elveszíthet? életünk
Bátrabban megcáfolható,
Mint ahogy benne létezünk.

Ne törjön hát arcodra kétség,
Mikor a tornyok talpra állnak,
Mert ha égig érnek is
Csak játékai a magasságnak
És mi ahhoz sem tartozunk.

Virradjon fölénk bármilyen világ,
Törvényei meg nem gyalázzák azt a
Harmóniát, amit magunkból alkotunk
Kedvesem,

Sem odafönt, sem idebent.

 

Legutóbb szerkesztette - dr Kocsi Katalin
Szerző dr Kocsi Katalin 82 Írás
1969-ben születtem. Nő. Ezen társadalmilag és biológiailag determinált meghatározás mögött férfi-aggyal, ember-szívvel élő nő vagyok. Két végén égetem a gyertyát. Szeretek csak úgy "van-ni". Kicsit bolondos, kicsit őrült, kicsit én magam és önmagam.