Kohut Katalin : A fáraó és a koldus leány

          

 

          Egyszer régen élt egy fáraó. Yukuyusungnak hívták. Kíséretével gyakran sétált az emberek között, ahol  egy fiatal leányra lett figyelmes, aki szívhez szólóan énekelt a templom ajtajánál. A fáraó megállt el?tte s megkérdezte, mi a neve.
      – Yosina vagyok – mondta ill?n meghajolva a leány.
      – Gyere az udvaromba, énekelj nekem is egy kicsit!
      – Kérésed parancs – mondta  Yosina s elindult a fáraó után. A palota udvarán  letelepedett egy gyékénysz?nyegre és énekelni kezdett:

 

Ujjongott a szívem, amíg máshol voltam,
Ujjongott a lelkem, amíg koldultam,
Ínségben lév?k ajándéka voltam,
Testvéreimnek mannája voltam.

Sírnak a szemek, sírnak a szájak,
Potyog a könnye Koldus-országnak.
Minden csepp könny a bánat kristálya,
S minden búbánat lelkük gazdagsága.

 

           A fáraó elálmélkodott a dal értelmén, s azt mondta:
         – Éneked megtanított valamire, amit valamikor talán tudtam. Hozd el az éhez?ket, hadd lássam vendégül ?ket s cserébe ?k is jóllakatnak engem!

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Kohut Katalin
Szerző Kohut Katalin 40 Írás
1983. óta foglalkoztam időnként írással, 1991. óta rendszeresen, dalokat, verseket, prózai műveket írtam, s két daljátékot, gyerekverseket, mondókákat, párat megzenésítve. Sokat kell még tanulnom. Több helyen megjelentem, voltam külső munkatárs is Egerben. Betegségem miatt 1995. óta csak egy TV bemutatóm volt.