Felhasználói fiók

Tekintetem el?tt némán peregtek a képek.

Mennyi arcom, melyekr?l nem is tudtam…..

Egy kép a sok közül rám kacsintott…. visszaléptem…. megálltam és kérd?n a szemembe néztem:

Hát te is én volnál?

S hirtelen a megannyi arc közül akkor és ott te belém fúródtál….

S habár most csend van, a képek pihennek, te mégis vonzol mint egy ismeretlen új csoda.

Aki tán én lehetek….Gyomromban kavarogva a szívemhez veszlek.

Holnaptól magammal viszlek, s tán az arcomra teszlek…..