Vékony Andor : A vágy

Ha átölelnél és én is átölelhetnélek, véget érne a végtelen
várakozás, beteljesedve kialudna az örök vágy. Testem a tested
lenne, tested a testem lenne, egymásba feloldódva, egymásba
elmerülve – megsz?nne a külön, és nem lenne más csak az EGY.
Ha ölelés után elengednél és elmennél, – és én is elengednélek, –
benned gyúlna fel a vágyam. S én csak maradnék, kifosztva és
betelve, várva egy újabb találkozásra.

Ha hosszú-hosszú útra mennél, vinnéd vágyam' és az álmom', – mit
neked szánva a szívedbe zártam. S hogy nekem mi maradna? Te! Te!
Te! Igen Te mindig megmaradsz nekem. Még ha nem tudja senki sem.
Még ha nem tudja senki sem, vagy ha mindenki tudni véli, én
lelkem mélyébe zárom közös perceinket és mélységük titkait.

Legutóbb szerkesztette - Vékony Andor
Szerző Vékony Andor 85 Írás
Születtem Kiskőrösön, majd együtt nőttem a város Petőfi kultuszával, s valószínűleg ezért nem lettem költő. Egy ilyen kis városnak elég egy géniusz. De írok, és az úton lépdelve, hosszabb - rövidebb szünetekkel versekbe gyömöszölöm életemet. Szabad versek, kötött formába préselt impressziók és főleg haikuk színesítik utamat. Színesítik és őrzik, amíg a net virtuális világa őrzi írásaimat. A net költészet pillangó lét, a pillanat művészete: Ma még létezik a lap, ahová írsz, holnap "Error 404, a lap nem elérhető" felirat tárul a címre kattintó elé. Ennyi volt. Műveimet virtuális barátaimnak és annak a néhány kedves embernek szántam és szánom, aki engem is olvas. ** Földet művelek, palántázok és oltok. Alszom. S a lélek... Alszom. S a lélek álomvilágot alkot. Kettős lét örvény... Kettős lét... örvény, verseskönyvet írok és földet művelek. (Sárközi László - Vékony Andor: IV.)