Sárosi Attila : Vidor epitaphiumok

A f?cím barátom, Szente Ibolya leleménye

 

 

Brenner József

 

Itt nyugszik a Géza
Hogy melyik? A Csáth.
Amikor bezizzent,
Akkor mondott "csá!"-t.

 

 

Sírversek a Toldiból

 

 

 

A farkas sírverse

 

Én a farkas vagyok,
Illetve csak voltam.
Mert már elég régen
Fetrengek itt holtan.
Miklós a fajtámmal
Vert a múltkor agyon.
A malac forrázzon le,
Ha még egyszer hagyom.

 

 

 

Bence sírverse

 

 

Miklós sírja végén
Ásóját leverte,
Rátámaszkodott, és
Úgy fagyott meg Bence.
Kés?bb kirügyezett,
Majd kalászba szökkent,
Majd magot pergetett,
Mivel madár röppent.
A sok madár a termést
Szórta a határba,
Így terjedt szerteszét
A h?ség és a hála.

 

 

 

A fiait sirató néne sírverse

 

 

Homályos szemimmel
Már semmit se láttam,
De pár-hantotokra

mindig rátaláltam.
Nem maradt már semmim,
Csak sírotok hantja,
Azokon talált meg
A sírásó halva.
Morgott is er?sen,
– Ma már a második,
A temet? meg csak
Egyre inkább telik!
Ezt a két nénikét
Bíz egy sírba rakom! –
Így keveredett hát
Porával a porom.
Porladó ajkamon
Nevetekkel immár
Fekszünk, s hallom, ajka
Mit rebeg: Holubár.

 

 

 

A rókalelk? György sírverse

 

 

Én mindent elértem,
Amit csak akartam.
Jó Miklós öcsémet
Csak parasztnak adtam.
Az ? örökségét
Magamévá tettem,
És így a királynál
f?talpnyaló lettem.
Zsíros, jó kis állás,
Semmit se csináltam,
Vállalkozásommal
Én nagyon jól jártam.
Ám egyszer hibáztam,
Nem figyeltem öcsre.
Ez tette a cégem
Mindörökre tönkre.
A király kirúgott,
Állást nem találtam,
Munkanélkülib?l
Meg éljen, ki tud, bátran.
Ideig-óráig
Koldultam, kukáztam,
Majd sírva – vinnyogva
Éhen bekrepáltam.

 

 

 

Lajos király

 

 

Tehetetlen voltam.
Annyit tettem csupán,
Hogy azt a cseh vitézt
Nem én csaptam kupán.
Ehelyett csak hagytam,
Sok deli vitézek
Daliás testéb?l
Szálljon ki a lélek.
Szerencsére aztán
Akadott egy bátor,
Ki megölte végül,
S megsz?nt a vérzápor.
Jaj, hogy örvendeztem!
De a lelkem tudta,
Hogy a sok holt vitézt
Nem hozhatom vissza.
Kés?bb, mint mindenki,
Kipusztultam én is.
Ugyanúgy, mint bármely
Szántó-vet? vén is.

 

 

 

Grátisz

 

 

Jó Ilosvaynak
Egy ötlete vala.
Ezzel jó sok árkust
Teleíra vala.
De ezt Arany kés?bb
Elcsaklizta vala,
S ebbe jó Selymesünk
Belehala vala.

 

És a végs? t?rdöfés. Sárosi Attila (a Macska) sírfelirata

 

Életem egyik felét a piros lámpák el?tt töltöttem el.
A másik fele nem volt ennyire színes.

Legutóbb szerkesztette - Sárosi Attila
Szerző Sárosi Attila 18 Írás
Üdvözlök mindenkit. Családom, barátaim, színjátszás, könyvek. És a MACSKÃÂK! Életem "legnagyobb" tragédiája :-), hogy a kínai horoszkóp szerint kutya vagyok. :-(