Tóth Zita Emese : Nem

 

Ma nem szeretnék a saját

helyemben lenni,

elönt a tavaszi fáradtság,

a depresszió

és ennyi.

Te sem vagy itt,

nem adsz jelt magadról,

és míg a hiány

gondolkodik, körbefonja-e a napom,

szívem a porban landol,

az agyam most nem használhatom.

 

Ma nem szeretnék a magam

helyében lenni,

füst gomolyog az udvaron,

csokit majszolok

és semmi

nem tud kizökkenteni

az egyedüllétből.

Te sem vagy itt,

nem adsz hírt magadról,

és míg gondolkodom, írjak-e,

fejem az álmosságtól lassan

a párnára hull.

 

Ma nem szeretnék senki

helyében lenni,

talán nem is szeretnék lenni,

ahogy épphogy kornyikáló létem

eltűnne a fekete lyuk hófehér tűzében,

mintha sosem lett volna,

és senki sem tudná,

jobb volna-e,

ha volnék.

De látod, te sem vagy itt,

s azt se tudnád, ki vagyok,

szemed talán más szemébe

ragyog egy másik galaxisban.

És én csak annyiban

hagynám,

mert nem lennék a helyemben.

És te sem.

 

Legutóbb szerkesztette - Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 137 Írás
Van egy saját Palintám, illetve egy Andrisbabóm. :) Az írás a legnagyobb függőségem. : ) '92-es évjárat.