1853. március 30-án született Vincent van Gogh holland festő Csonkafülű ma a Hold,az arcom sápadt,fázom, remegek. Csonkafülű ma a Hold,kiesik kezembőlaz ecset. Csonkafülű ma a Hold,a napraforgósárgán izzik. Csonkafülű ma a Hold,a provence-i út felettlátod, hogy vérzik? Csonkafülű [… Tovább]
Ma árva vagyok,holnap óceán,mit az alaktalanidő ró reám. Ma még félénken,holnapra csakhogy,talán túlzásba,holnap magadhoz. Talán út leszek,ma csak az aszfalt,rajtam karaván,őriz egy angyalt. Ma még hús vagyok,holnap majd mátka,Isten tábláján,apró rovátka.
Vincent van Gogh születésnapja tiszteletére azonos című festménye nyomán Az ég sötétkék abrosza terített…Sebesen közeleg az éjszaka.A sápadt hold és az esthajnalcsillagelűzve a nappal ölelését összekacsint a vonagló felhőkkel.Fekete csipkébe öltöztetett ciprusok lándzsái lángolva nyúlnak a lenyugvó izzó tűzgolyó felé.Elszánt [… Tovább]
Eddig se voltunk unatkozók, Sem halálra untak. De lettünk könnyen búcsúzók. Temesse hát A patológiás részt Egy előre megírt Nekrológ. Többé nem kellenek Az odahányt szavak. Öntelt hiút mi nem siratunk. Valakit, aki csak kapni akart; Aki csak [… Tovább]
Nincs kenyerem, nincs szalonnám, sír a szemem, csíp a hagymám.. Nagy a próba, vak a remény, Európa jobbik felén. Mégse halok- leszek szegény, magyar vagyok, vándorlegény.
Vége. Meghajolhatok. Mint rossz bohóc, ki kalapjába dugta a holnapot, festett maszkja eltakarja az igaz könnyeket, melyeket látni nem lehet. Vége. Ez hát a művem. Látod? Mosolygok. Alig hittem volna, hogy egyszer még tudok. De minden egyes pillanat [… Tovább]
