Vers

Tavaszvágyó mondóka

Eljön majd a szép tavasz, szép tavasz,kiragyog a fényes nap, fényes nap. Leolvad a nagykabát, nagykabát, fellibben egy lenge sál, lenge sál. Kinyílnak az ablakok,ablakok, tavaszillat beoson, beoson. Víg kedélyem visszatér, visszatér, ha kihajt egy zöld levél, zöld levél.

Vers

Csoda

  Láttam már mindent, mit ember láthatott: Sáros Földgolyónak sok-sok hajnalát, Éljenző arénát, s gladiátort halni, Három rézgarasért kolduló anyát, Csillagászt az égen üstököst kutatni, Tépett, ócska tollal verset író költőt, Láttam a szivárvány tetején a létrát, És megéltem közben számos emberöltőt.   Hallottam a reggel lusta [… Tovább]

Vers

Az üresség

  Nyári éjszakán a bársonyos égenragyogó csillagok százait néztem.Langy fuvallat cirógatta arcom.   Nem mozdult semmi és csendes volt minden,a világ tán békén álmodott itt lenn.Üres szívvel én sem vívtam harcom.   Ezüst ragyogás súlyos nyugalmábólmeríteni erőt, pihenni bárhol,távol egy [… Tovább]

Vers

Könnyű tavaszi dal

Virág kúszott most a tájra, madár röppen, rebbenő. Benne is dúl annyi élet, az már szinte rettentő. Szárnya csapkod, kósza villám, drága ékkő, cikkanó. Kék, zöld, sárga, rozsdabarna, eltünő, felvillanó. Mély zúgás tör föl a hegyre, tavaszharang, konduló. Mindkét szemem [… Tovább]

Vers

Viharidőn

kép: Goya: Colossus   Fénybe szökkent új tavaszok románca, sújtja záporló szeme jégesőknek, s hány vörösbegy, jaj, keseregve szálldos féltve a párját.   Vadkanok törnek hatalomra bolygón népek oltárán sebeket hasítva, szándokukkal förtelem éje támad krisztusi vérre.   Árulóink bősz [… Tovább]

Vers

Szent menyegző

saját fotó   A kifakult égen Isten pásztora rózsaszín felhőnyájakat kerget,madárdallal versenyez a böjti szél,a születendő fény friss táncra csábít, a tél bilincsét letörte a koldusok hava, bokrok alján ismétli magát a szerelem.Vágyunkból sarjadó üde fantomkéntlassan testesedik egy új remény… [… Tovább]

Vers

Néha sírok még…

  “Ajtómnál álltál. Nem engedtelek be,” pedig lelkemre fonódott a hiány, ott kering ma is a szövetekbe’, bár tíz éve elmentél, nyolcadikán. A fény bennem ismét ragyogni akar, igaz, nem hagytam el magam sohasem, hiába sírt fel véremben az éj, [… Tovább]

Vers

Getseman éjjében

          Getsemáni szürke este, remegni kezd urunk teste, vér buggyan ki szép homlokán, Holdunk megáll magaslatán.   A Hold is azóta sápadt, hogy látta Urunkatyánkat, amidőn kétrét görnyedve, szeméből hullt véres könnye.   Gyötrődött a fák [… Tovább]

Vers

Szirombontás

Újra ha kékel az ég,daltól a hangos a rét,napszínű fátyla alattnyílnak a fénysugarak. Pattan a rügy. Hova nő?Zöld-örökös csoda ő.Pattan a rügy – a sziromlágy keze álmaimon. Nézi az utcai néphajlatain, ami szép,távoli szín-koszorú,s oly gyönyörűn szomorú.  

Vers

Skizóaffekt pszihózis

  Mert kisugárzásomat Isten méri, mit is ér bomlott tudatom. Nekem már mindenestől így kell ím élni, így, hogy van pszichózisom.   Mivé lesz hát nekem a túlvilági élet, ha eljön végre a napom, a Mindenhatóval megfertőznélek, ezt  jóelőre tudatom. [… Tovább]