Vers

Háttal kettő

Fáradtak az anyák. Egyedül hálok, monogámiára van. Szerelmes szabadságot kínál megbokrosodott elmém.  Hőség bent, kint dúl-fúl a szél. Az én kaméleonom is nyálas pókfonálba kötöz háremhölgyeknek szánt dalt. Pedig lehetne képzeletem helyénvalóbb, cicizést kér utolsó kívánságát koldusgúnyában eltitkoló haldokló. Könnyebb boroskupából [… Tovább]

Vers

TÚLÉLNI

Glaexeaus: Winter of a Geisha     túlélni…túlélni ezt az éjszakátlidércfénnyel érkezik az ég alján még ott a lazúrő már a félelem kavicsain zörögmint egy titokzatos kényes nagyúr hínárkezével a múlt nádasaibanmatat kiforgatja emlékeikből az elhagyott csónakokatkilesi álmaikat magánnyákorhadt kérges vágyaikatszeretője a hold reggelig nézegeti magát a feledésharmatcseppjeibenporcelánarcán a gésákés a kirakati bábuksemmitmondó mosolyatúlélni vagy megfejtenimit akar tőlem ez az éjszaka2014. március 12.  

Vers

Őszbe bújva

Rémült ablakunkon nyújtózik az est,könnyedén tartasz két látomás között.Nem akartam én már a rettenetest,de fénylő retinád visszatükrözött. Fölém hajoltál, és ringott a végzet,mégis, mintha most akarnék születni.Óvlak, mint borostyán a tölgyfakérget,melletted minden pillanat életnyi. Mirhalelkű csendem, szótlanságom vagy,dúlt világomban a [… Tovább]

Vers

Kiáltó

  Közbe-közbe nehéz rongyokon hál, siketcsöndű  jégvermek hidegén, a közöny fanyar nótát komponál, s tüdejéből felszisszen  az örök twistigen.   Cseppre bontott Óceán a lelke, gyönyörkertbe tévedő vadmadár, csapdos, verdes tökéletessége, ráncolatlan ösztöne még vasalt szóra vár. * Szapora ujja [… Tovább]

Vers

anyám

    az én anyám konyhalánykontya kibontvakeze tűpárnanem ölelnem sorolaz én anyámkoszos-breakkezdőmondategy litániábannem lebegnem tartozikegyenletesösszekuporodvaalszik elruhája takaróaz én anyámnéma tószürke felhőesket és temetkönnyeit nyelinincs esernyőjeszűri a szavakathallgatagnem ül mellémbarackfavirág

Humor

PECH

firka-pirka… reggel tiszta kóma vagyok ezért inkább békén hagyol délelőtt a kezem éppen görcsbe rándul nincs ebéded délre marad harangkongás a konyhában semmi mozgás magyarázom fél délután miért nézek olyan bután alkonyatra lábam szárad befogod hát pici szádat este kiment [… Tovább]

Vers

Ne menj még…

Nem volt ez más, csak egy villanás, sóhaj… évente visszajár, bekopog, s a nap újra ragyog. Félig hunyt szemmel gondolom:   Ne menj! – elviszel mindent – Lebbenő lepkeszárnyon múlik boldogságom. Szálló képzeletem… határát magam szabtam.   Fejem felett nézem [… Tovább]

Humor

Ha én kutató volnék…

  Ha brit kutató lennék hosszú, fárasztó és milliókba kerülő kutatás végén, melynek során a jelen és a múlt híres vagy ismert embereinek életét tanulmányoznám, az alábbi nagyon furcsa érdekességeket állapítanám meg: — a Nobel-díjasok meglepően nagy része február 23.-án [… Tovább]

Karcolat

Összekacsintottak

  Tizenkilencedik századi holmival bebútorozott szobában járunk, ahol az alig restaurált, épphogy karbantartott, minden irányban domború, hatalmas darabok egy színház díszletének is beillenének. Amennyiben odakintről nem hallatszik folyamatos, kiszámíthatatlan hadimozgásra emlékeztető csúcsforgalmi zaj, belefeledkezhetünk a — mai szemszögből — csodálatos, [… Tovább]

Humor

Fő a nyugalom!

  Hétvége van, és nagy örömünkre, megint unokázunk. Laci papa, Nikike, Zolika és én vacsorázunk, közben beszélgetünk. — Nekem ma megint nem volt jó napom! — mondja Niki. — Miért, mi történt, kicsim? — kérdezem. — Hát kinevettek, mert ebédnél [… Tovább]

Vers

A vágy színe

2014. március A sűrű fűben a fehér fák a völgyben oly titokzatosak, távolban vadászház, piros cserépteteje olyan, mint a vágy színe. Az esti fény festi aranyra a domboldalt, fent a felhők tolonganak, mint fejben ezer gondolat. Nem lankad a szenvedély, [… Tovább]

Vers

fagyos, forró

    két hasonlat között hozzád bújok élni megfagyott a világ jobb lenne nem félni cserépszívembe már beleégtél rendre hol itt repedt széjjel hol ott akadt szegre gyújtóst nem találtam Isten vert e kínnal a híd alatt alszom betakarsz papírral [… Tovább]