2014. március
A sűrű fűben a fehér fák
a völgyben oly titokzatosak,
távolban vadászház,
piros cserépteteje olyan,
mint a vágy színe.
Az esti fény festi
aranyra a domboldalt,
fent a felhők tolonganak,
mint fejben ezer gondolat.
Nem lankad a szenvedély,
mindent akar mi szép,
levél-álmot ízlel a száj,
friss földnek illatát
követi, mint rajzó méhek.
Amit keres az szépség,
bármi foghatatlan is él
a teljes körképben,
az akarat árnyéka
ad szárnyat, s a néma levegő
süketen is ránk hallgat.
Legutóbbi módosítás: 2014.03.16. @ 10:13 :: Radnó György
