Már érezni nedvesillatát a földnek,s előttünk a csendeshullámok megtörnek,ahogy nyugodt-méltónballag a vén folyó.Ott állunk a parton,csendjét hallgatni jó. Szárnyal a képzelet,kitárult a világ,ezüst Hold fénye lettútjában a világ. Bűvös alkonyatbanpercnyi a számvetés,szívem félve dobban,egy gyengéd ölelésféltett titkát súgja,s ahogy [… Tovább]
Kép: Delacasse Bencze Erzsébet: SZÖVEVÉNY /üvegfestmény Alvás és ébredés egymást ölelő pillanata, amikor a hajnali mezsgyén rádöbbensz önmagadra. Álomfoszlányok lebegnek, titkos karok emelnek föl a tudattalan mélységekből. Az élet rád neszel teljes súlyával.Füledben az ébredés harangja… Éberen hatalmadban az értelem, jelenléted, ha [… Tovább]
Hegedűs Lóránd kacsázó léptekkel vonul a kissé molett Margitka oldalán, a Széchenyi fürdőtől nem messze kanyargó úton… Hegedűs Lóránd kacsázó léptekkel vonul a kissé molett Margitka oldalán, a Széchenyi fürdőtől nem messze kanyargó úton. Láthatóan süt a beton, a [… Tovább]
21. Amikor megérkeztek a kórházba, Margit hirtelen azt sem tudta, hogy merre kell mennie. Éva észre is vette határozatlanságát és rá is szólt. — Anya! Nem tudod, hogy kell menni apuhoz? — Dehogynem tudom! Bizony régen jártam már [… Tovább]
Csomafül szabadságon volt éppen, és úgy gondolta, jobbat tesz neki a magány, mint integrálódni egy nagy, zsúfolt méhkasba. A Tarcsisün Mókusszikláján kivett egy bungalót, és mászta-mászta a hegyeket. Ablakából kétszáz méter mélyre lelátott, amitől elmúlt minden idegessége. Úgy látszik, [… Tovább]
Néhanapján elfogy minden erő… Nem marad a csendből egy cseppnyi sem. Tagjaimból fájón tör elő az elkopottság. Most nem szeretem a messze tekintő gondolatot, kezeimből kihull minden tárgy. Talán, ha valaki helyettem tenne, lenne, érezne ilyenkor, hogy ne [… Tovább]
Kétfélét álmodunk A reménycsillagokat Vagonokba pakolják Az egyik alján Tán már ott a Göncöl is Ha több vagon kell IMF hitelből (Önként és dalolva) Majd rendelünk Újbeszélnek Elhisszük: A hátramaradó üresség Idegen Ám épp ezért Annyira [… Tovább]
