Vers

Bűvös alkonyatban

  Már érezni nedvesillatát a földnek,s előttünk a csendeshullámok megtörnek,ahogy nyugodt-méltónballag a vén folyó.Ott állunk a parton,csendjét hallgatni jó. Szárnyal a képzelet,kitárult a világ,ezüst Hold fénye lettútjában a világ. Bűvös alkonyatbanpercnyi a számvetés,szívem félve dobban,egy gyengéd ölelésféltett titkát súgja,s ahogy [… Tovább]

Vers

Hajnali mezsgyén

Kép: Delacasse Bencze Erzsébet: SZÖVEVÉNY /üvegfestmény Alvás és ébredés egymást ölelő pillanata, amikor a hajnali mezsgyén rádöbbensz önmagadra. Álomfoszlányok lebegnek, titkos karok emelnek föl a tudattalan mélységekből. Az élet rád neszel teljes súlyával.Füledben az ébredés harangja…  Éberen hatalmadban az értelem, jelenléted, ha [… Tovább]

Novella

A gangon

Hegedűs Lóránd kacsázó léptekkel vonul a kissé molett Margitka oldalán, a Széchenyi fürdőtől nem messze kanyargó úton…   Hegedűs Lóránd kacsázó léptekkel vonul a kissé molett Margitka oldalán, a Széchenyi fürdőtől nem messze kanyargó úton. Láthatóan süt a beton, a [… Tovább]

Egyéb

Kellemesen kinyújtott testhelyzetben

  Csomafül szabadságon volt éppen, és úgy gondolta, jobbat tesz neki a magány, mint integrálódni egy nagy, zsúfolt méhkasba. A Tarcsisün Mókusszikláján kivett egy bungalót, és mászta-mászta a hegyeket. Ablakából kétszáz méter mélyre lelátott, amitől elmúlt minden idegessége. Úgy látszik, [… Tovább]

Vers

Néha…

    Néhanapján elfogy minden erő… Nem marad a csendből egy cseppnyi sem. Tagjaimból fájón tör elő az elkopottság. Most nem szeretem a messze tekintő gondolatot, kezeimből kihull minden tárgy. Talán, ha valaki helyettem tenne, lenne, érezne ilyenkor, hogy ne [… Tovább]

Vers

Oblivion

    Feledés gyilkos öleléséből utolsó pillanatban kimentett kép: szakadék fölött feszülő létrafokon egyensúlyozó élet, távolból visszatekintő, céltévesztett pillanatok homályában hánykolódó emlékezet. Kételkedik — valóban megtörtént mindez… Nyakba akasztott súlyos terhek önmaga mélyébe rántják az embert. Áporodott, sörszagú leheletben pácolódó [… Tovább]