Szepesi Zsuzsanna : Az üresség

 

Nyári éjszakán a bársonyos égen
ragyogó csillagok százait néztem.
Langy fuvallat cirógatta arcom.

 

Nem mozdult semmi és csendes volt minden,
a világ tán békén álmodott itt lenn.
Üres szívvel én sem vívtam harcom.

 

Ezüst ragyogás súlyos nyugalmából
meríteni erőt, pihenni bárhol,
távol egy önző világ zajától.

 

Akartam. S csak ültem csüggedő-árván,
gondolattalan, egy kis csodát várván.
A sötét készült testem elnyelni,

 

és akkor egy csillag messze leszalad,
idézni akartam titkos vágyakat.
Kérni, s nem jutott eszembe semmi! 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2014.03.26. @ 18:54 :: Szepesi Zsuzsanna
Szerző Szepesi Zsuzsanna 48 Írás
Szeretettel üdvözlök mindenkit! Köszönöm, hogy tagja lehetek körötöknek. Mesékkel kezdtem, versekkel folytattam, s könyvelhetek el némi sikert is általuk. Élményt, örömet szeretnék adni műveimmel. Okozzon oly örömet olvasásuk a tisztelt irodalomszerető embernek, mint megírásuk nekem - ezt kívánom! Írásaim egyre több helyen jelennek meg. Négy saját kötetem van eddig.