Markó Attila : Tavaszi szeszély

Zsongásba mártózik, kacsint és fényt lehel

Bájitalt keverve lép egyet, s térdepel

Hiányzol Édesem!

 

Színesen nyújtózik, féktelen hempereg

Szíveket dobbantva ölel most melegen

Hiányzol Énnekem!

 

Ragyogón villódzik, permetez fényeset

Bujaság b?rében mosolyog ékesen

Hiányzol Életem!

 

Mámorosan szövöget, söndörgetve cincorgat

Badarságot duruzsol, körmönfontan cinkosat

Nélküled Iszonyat!

Legutóbb szerkesztette - Markó Attila