Nap: 2011.04.18.

    Sötét sarkokban  árnyak bujkálnak,nyugtalan perceket rugdal az éj,az izmok megszokásból fájva rángnak:a szív dübörögve téged zenél… Szorít a sötétség, hangodat várom,nem hagy pillanatnyi nyugtot a félsz,roppannak a falak, elkerül az álom,‘ha most szendergek, többé nem látom’– ezt süvölti [… Tovább]

Kegyetlen b?völet taszít z?rzavarba, s a férfiasság jelét nem alkuvó becstelenség erején zavarba ejti.   Lemeztelenít az alaposság.  A gy?ztes elhull veled a veszedelem nászágyán.   Nincs, kit magadhoz emelj, a hadviselés szomját oltani nem tudod.   S ha több [… Tovább]

               Sonkoly Évának   Hol – volt – hol – nem – volt-id? – elindítom a mesét : – megszakad bennünk, befejez?dik (:) tovább ingázó vonatokon, önmagára lát az ember – süllyed, emelkedik, telefonpóznákon vezetékhullámok, nyúl fut, madár [… Tovább]

Narkisszosz születésekor megjósolta Teiresziasz, hogy csak akkor érheti meg az öregkort, ha nem ismeri meg önmagát. Öreg vagyok, úgy is kezdtem, magam sohasem ismertem, sosem szóltam Narkisszosszal, mit visel a delphoi-jósda – nem tudom és nem akarom. A világ milyen, [… Tovább]

    Talán hatalmas kő zuhant rá a Napra, ezért nem láthatom tőle a tavaszt, nem tudom: sötétben vagy behunyt szemmel járok,   hiányzol mint versből a kimaradt szavak,   csönddel bélelt éj lett ez a misztikum-nap, a kő eltakarta [… Tovább]

Égő ima, kéklő ima, Hirosima, Fukusima, gúzsba fogtuk, eresztettük, megtaláltuk, elvesztettük.   Várakoztunk sírva-ríva, megszakadt az idő íja, akargattuk, kesergettük, fölemeltük, jajba fedtük.   Kiengedtük a szellemet, ácsolt bitót, vesztőhelyet, égigérő lett a máglya,   tenger, kék ég odaveszett, nem [… Tovább]

…ha kérdenéd MOST ki vagyok, azt felelném ez a dal, ez a vers.. A többit is csak álmodom.. http://youtu.be/Y13ZhCqEjxk az ablakba —ablakban— gy?rt id? hasít egy sárgult könyvlapot szökne vele hogy mentse még mi szép volt egykoron   néhány szirom [… Tovább]