Vers

Kupidó

Soha többé… de máris. Minden mi kézszorítás, eljön,s ami benne lapul, az ezeregy flamenco-lobogó,szarvval neki-éget? pillanat,hol találom magamban ezt? Mit?l megyek bele végül, és akkor teremjek el?tted,hisz kisírtam már a lelkem, de semmi se lett,nincs id? leírni olyan biztos, mi [… Tovább]

Vers

Ametiszt

  Anyád, ki sokat jött hozzám, kidobott pénz, nekem csíkos rabruha, ígérte, hogy szeret, ? a lassú víz, tengerbe veszett, mosolya,   Anyád, a medd? szerelem, kék a pokol, én úgy hiszem, ametiszt ígért, most rézpénzb?l gyárt, majd vasszeget,   [… Tovább]

Vers

A Szófölöttihez

A költ? Isten lelkifurdalása, a teremtés végs?, fáradt napja: mit is tett(?) – bárány rácsodálkozása, jobb esetben csontját neki sem majd… Szemétszed?je Urának a költ? – por mutatja Isten jobbik arcát.   Mit úgy hívnak „világ” – lehetne oly más: [… Tovább]

Vers

Hogy fölérjünk oda

                                                                                            „S jönnek hívatlan is mind a h?ségesek”                                                                                             Ratkó József: Déva* Szavaid igazolni eljöttek mind, a holtukban is hűségesek. Emelkednek már Déva falai, és omladozóban, mi létezett   öröknek tételezve. Kísértél csak a küszöbig, s most elárvultan téblábolunk [… Tovább]

Vers

Határeseti sirató

-hiábavaló tisztelgés József Attila el?tt- Ha botladozva is, elindultam feléd,kereslek, mint rablók a szarkofágot-de hogyan szerethetnélek, ha épa törvény, ami darabokra vágott? Elmúltak mind – a pogány fejedelmek,és te is, halottabb vagy a vasnál.Mikor a rend királyokat nemzettláttuk, milyen magasra [… Tovább]

Vers

Az évek jönnek-mennek…

-ma ez került elő…                                                            Az évek?                                             Jönnek… Mennek…                                          Tudta jól, Juhász Gyula.                                            És ő is, mint az évek.                                            Újdivatú szőkeségek…                                          Már nem olyan „Ilonás”.                                               Egy új évezred:                                            [… Tovább]

Vers

riadó

 Soha többé… de máris. Minden mi kézszorítás, eljön, s ami benne lapul, az ezeregy flamenco lobogó, szarvval neki égető pillanat  hol találom magamban ezt   mitől lök bele végül és akkor teremjek előtte hisz kisírtam már a lelkem de semmi se [… Tovább]

Vers

Nálad

    Szeretetből fonod takaróm, mosolyod, fakasztja mosolyom. Harmatod ébreszt hajnalban.   Szemedben köszön a nap, forrásvízzel szomjam oltod,   s öledben ringat a hold.

Vers

Mielőtt lehullnak a felhők

Saját fotó     Ahol véget ér a szürke autópálya, átvált a táj zöldre, napsárgára, hol a zsenge fűből kinő a tavasz, pillék szálldogálnak, s levélbogarak, a fény útvonalát felhők magasztalják, fecskék nyüzsögnek fönn, mint óriáshangyák,    félek, hogy az [… Tovább]

Vers

Szállóvendég

Széles város ódon szívében vén toronyóra mutatója ezredik delébe billen. Lustán hangos harang bronzkor szoknyáján szárny ijed a magasba, és a térid? horizontján száll a végtelen múltba. Kövéren görnyedt hegyek zöld-foltos kabátjai felett súlytalan suhan a perc let?nt kor felé [… Tovább]

Egyéb

Lagzi, lagzi, lakodalom

*   Nagydarab volt a menyasszony, csíntalan, és nem is nagyon fiatal. A vőlegény néhány centivel alacsonyabb, köpcös, és korban hozzáillő. Azt persze nem sejthetem, mennyi idősek lehettek, mert magam csak tíz év körüli lehettem, de azok a menyasszonyok, akiket [… Tovább]

Sci-fi

Visszaélés

(Higgyem el, talán? Valami megváltozott volna, míg elszenderedtem?)     Szinte úgy zuhant be hozzám, az ajtót is csaknem magával rántva riasztott fel vasárnap délutáni szundikálásomból. Soha nem láttam még ilyen állapotban, pedig már közel ötven éve, hogy öcsémnek mondhatom. [… Tovább]

Vers

Gesztenyefa

El?ttem egy zsenge virág, b?vös szirma nekem nyílt…     Gesztenyefa árnya alatt írom ezt az éneket, s míg kopnak a selymes szavak, csodálom a kék eget.   Fátyolfelh?k úsznak távol, mez?k felett száll e dal, fecske madár fészket ápol, [… Tovább]

Vers

Birtokos eset

Holló László festménye…     Mindenki Jaj, de sírt, ő meg olyasmit mondott, amit senki sem értett: Mama végre felébredt! Hatalmas földbirtokos lett az este, végre beleakadt botja az égnek szekerébe s a jó kocsis megállt, ahogyan mama kérte: Itt [… Tovább]

Tanulmány

Néhány mondat az I.Q.-ról

Az unokáim számára készítettem, de ha már elkészült, azt gondoltam, hogy a Toronyban is közzéteszem.*   Ismerd meg önmagad! — az ókori görögök mondása örökélető jó tanács. A legtöbb ember élénken érdeklődik aziránt, hogy milyen a saját személyisége, vérmérséklete, intelligenciája, [… Tovább]