Bíró Rudolf : Öblített illat

Könnyekben ázott, szennyes múlt,

Izzadt, gyűrt ingjét levetve,

Rárakódott mocskot feledve,

Tisztára mosná, ami megfakult.

 

Lélek-szövetbe tört emlékszemek,

Makacs foltként rám tapadnak,

Habzó jelenbe bomlanak

A szívbe dörzsölt hasztalan hegek.

 

Centrifugált valóság csavar ki,

S kiöblítve, a lefolyóba terjeng

A megtisztult tudat, és cselleng

Az újjászült gyermeki lélek, aki,

Kiterített pillanatként lágyan leng.

Tavaszi szélben élénk minden pigment.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Bíró Rudolf
Szerző Bíró Rudolf 69 Írás
Bíró Rudolf vagyok. 1992-ben születtem Hódmezővásárhelyen. A mai napig itt élek, dolgozom és alkotok. Számomra a versírás nem csak hobbi, hanem gyógymód is. Sablonosan hangozhat, de a lelki sérelmek kiírása nálam gyógymód, bár lassú...Remélem a verseim által átadott részletek, szeletek elmélyedést, tovább gondolást vagy újraolvasást generálnak, amely érzelmi visszacsatolást fog eredményezni. Eredményes alkotókedvet mindenkinek!