Vers

Újszilvási szeptember

Julikának    Ilyen lehet Párizsban, ahogy szemedbe tegnap beszökött. Hangtalanított kamerával  kezében egy angyal őrködött éberségem magasában, belső hangok és csend között. Nem történt semmi különös, szórakozottan nézelődtem az utcán és virágaim között. Hosszú percekig úgy láttam lassú sárgára vált [… Tovább]

Vers

a Tanya ősszel

Tócsa-zsebtükör. Almafa sárga lombját fésüli a szél. Az udvart őrző akác vállán, elhagyott fészkek rendjele. Kerítéslécen pihetoll. Cseppsöréttel lövi a zápor. Száraz avar ég. Fecskék és gólyák helyett, pernyemadarak. Párás üvegen léket dörzsölsz. Ablakon ablak. Hiába.

vegyes

Rongybabák

Hol vannak már gyermekkorom rongybabái, azok a loboncos fejű, rejtett csodák, akik méregették dülledt, nagy szemekkel, szívdobogás nélkül melyikünk ostobább?   Kisimíthatatlan ráncaimat lesték, ők égtek, míg én sejtettem a lobogást, szájuk széles mosolyú parttalan meder, bentről súgták, a csendet [… Tovább]