Vers

Valcer

Pulzáló kapillárisaimon átSürget a vágyLegbelül tüzesen izzik a parázsSzikrázva szállKívül van a szabadság, megszületikA mutatványBizsergő végtagjaim sietősenKeringőznekMegállítani őket én sem tudomNem akaromÖnálló életet élnek izgulvaA ritmusraFáradtságot egyhamar nem ismerveNem pihenveKaronfogva a mámor pillanatátÉjszakákon átÁtsuhanva a légüres terekenTáncolj velem

vegyes

Mégsem elégia

Ült az egykedvű padon, s nézelődött a színes parkba, a semmi őszbe. Lassan fázni, szürkülni belül, mitől? A költőbronzszobrával kezdettbeszélgetni a csendről, ahogy átéli a nemlévőt, amitulajdonképpen az úti zajoktól nyert értelmet, témát,meg pár járókelő, ajkukmozgatva, sajátos lendületű gesztusok, testbeszéd.Tarkóján végighúzta kezét,egy időre ösztönösenkényelmesebb üléspozíciót vett fel, [… Tovább]

Vers

Elhagyatva

Szerteszét hulló tükörcserepek, szikrázva szórják szét a lelkemet. Tökéletes tán többé nem lehet, megtörve adják vissza képemet.  Tejfehér ködben úszó gondolat, szomorú, magányos hangulat.  Szememre sűrű könnyfátyol szalad. Éjsötét, mosolytalan a világ, minden sivár, bánatbarnák a fák. Hiába néz a [… Tovább]

Vers

Apokalipszis ’33

lehettem volna bátor és merész bölcs tanok hangos szószólója is lehettem volna ha megtalálom Ariadne fonalát de nem lelem ma sem az utat ami e bűnös világ labirintusából – ahol a szelíd hang üvöltő visszhanggá váló gyűlöletbeszéd a mosoly vicsorgó [… Tovább]

Vers

eljáráshiba

  sokszor nem az a baj, ha egy vers meztelen haja csepű nyaka hosszú válla csapott orra nagy és a beszűkült szem túlsúlyos egóba néz   hanem hogy jogsértő ordító eljáráshiba ha a net-színpadon ezt a nyilvánvaló tényt önnön magáról [… Tovább]

Emlékirat

Nem éppen példaértékű

Eljön az az idő, amikor minden emlék megszépül.   Mikor én első osztályos voltam, akkor bátyám már hatodikos. A hat év korkülönbség tette talán, vagy a velünk született testvéri szeretet, de mi soha nem vesztünk össze, nem úgy, mint amit [… Tovább]