Horváth Nóra : Tavaszi litánia

 

Füst gomolyog,

 szellő lelkendez köréd.

 Többet vár tőled

a pöfeteg elvárás,

mint a jóval kevesebb ennél. 

 

Elbújsz előle,

megles, rendre

utasít, közel

araszol a vágy,

beléd kérgesül

a környezeted,

akkor is vár, ha kikerülöd.

 

Már nem vár,

nincs mit tenni,

tükörképmásod a Hold,

tudod, ez amolyan

homogén látomás,

rügy-ragály,

Godotra várva.

 

Legutóbb szerkesztette - Horváth Nóra
Szerző Horváth Nóra 87 Írás
"Egyedül birkóztam meg a megfelelés legádázabb ellenségével, már mondhatom, hogy veled, győzött az öntörvényű jelen, a múlt diktatúrája felett." (Mint... c. versből részlet, 2013).