Vers

Elmentél

*   Még nem fáztam úgy, mint mikor elmentél. Lelkem felkapta a hideg őszi szél. Messzi sodorta mint a falevelet, hogy valahol ledobja, ahol lehet. Minden elszállt a széllel, csak a hideg nyirkos jelen van itt velem. Az ideg pattanásig [… Tovább]

Elbeszélés

Tavasz, tanyán

“Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti [… Tovább]

Vers

Látszik a lehelet

posztmodern: ki veszi észre loptam, loptam “a másság itt nem csak  elfogadható de  kötelez? ha azt akarod hogy különc világuk befogadjon” Bakkné Szentesi Csilla: valami új kell valami új kell a régi rongyos restaurálhatatlan mert tökéletes (volt) s az aranyozó múlt megkövesedett [… Tovább]

vegyes

Sorsszerűen

Fájdalom s öröm határvonalántermékeny a csend, csapong a lélek, az ember kettétört önmagán érleli a születő szépséget, a láthatatlant s mit a test hordoz könnyben, mosolyban, hisz így emberi-a sors hol büntet, hol meg feloldoz-küzd, míg lábát a földön megveti.