Egyéb

Élet/kép/esen

Rendezd el dolgaid, mert éjjel a tárgyak összesúgnak, a nappali z?rök körülállják álmod, elszíntelenítik, egy istenség n? fel bel?led, aki nem hagy békén, és mégis reggel lesz, az él?k reggele, s bezabál. Jaj, mennyi a földönkívüli bennem, aki nem érti, [… Tovább]

Mese

Hová lett a lekvár?

“Egy asszonynak volt három lánya Marcsi, Kati és Zsuzska. Nagyon haszontalan, lusta lányok voltak…”   Egy asszonynak volt három lánya. Marcsi, Kati és Zsuzska. Nagyon haszontalan, lusta lányok voltak. Naphosszat csak a tornácon üldögéltek, és a lábukat lógatták. Ellenben nagyon [… Tovább]

Vers

Utóélet

Ma sem nyúlt a melleimhez senki,   – a balt szeretted jobban, amelyiknél szívem dobog – abban lappang a kín és a megváltás hol éhed oltottad, s amit ökölbe szorított csöpp kezed fogott.

Vers

– Petőfinek –

  Értelek én Sándor, csak fel nem foghatlak,  hiszen merszedből bennem talpalatnyi sincs.  Soha-idők járnak erre s most sem más a nép,  nyögve, hol meg jót kacagva csinosítja saját  börtönét. A buzgóság is kárba vész, mert tett  hiány az úr, [… Tovább]

vegyes

Szökevény gondolat

Egy sor lámpa csüng a nyakambaléha tompa morajjal -még zúg fejem.Lassan de biztosan megélem a reggeltcsak követnem kell a fényeket,egy alagút, ahol majd világos leszszemem nyitottan kémleli lábnyomaidlelem vagy sem-még nem tudom.-Majd rájövök-azért nem hagytál sosem nyomot magad utánmert nem [… Tovább]

Vers

Búcsú

*   Gesztenye termés koppan a földön, szétnyílik a tüskés, puha börtön. Barna lakója messzire gurul. A tájra reggeli pára borul.   Sárga levelek, halkan libegve ereszkednek a parti fövenyre. Őzek állnak a gázlónál sorba. óvatosan a szomjukat oltva.   [… Tovább]

Vers

Jutka

  Jutka   Aki hasonlít önmagára, egykor egy gyenge fogpiszkálóval próbálta feszegetni a pokol tornácán a nagylakatot, aztán elmúlt az is, házasodott vagy, háziasszonyosodott, volna mikor kijött a bolha, azaz a tesztoszteron, Mega-ösztrogén, hormonokkal dobálta vásott vasutakon versenyz? vágyalapon virágok [… Tovább]

Vers

Sorspecsét

* Dmitri Shostakovich – Waltz No. 2     Vagyok korhadó vén fa. Zsémbes, gondolatokba bénuló nimfa.   Voltam pajzán szellő, erdőt ostromló szél. Törött faág a semmi közepén.   Messze hordott homok tenger árkában, gyöngyszemnek hitt seb kagyló rémálmában. [… Tovább]

Vers

Virágvasárnap

halld, Jeruzsálemben kis csacsi i-áz!       Töröld ki elmédből ezer éve, mi máz, halld, Jeruzsálemben kis csacsi i-áz! Hátasát keresi, rá az ég vigyáz. Nagyot álmodott itt Dávidház fia. Megöleté őt papi maffia: ötödnap számára lám, áll a [… Tovább]

Vers

Dallam született

*   Egy dallam költözött agyamba túlzeng minden gondolatot. Folyton azt dúdolom magamban, akkor volt ez mikor havazott. Halk csengőszó és ütemes tompa dob e két hangszer játszotta a dallamot. Ültél a fényben, fejem öledbe hajtva szólt a Betlehemi csengő [… Tovább]

Vers

Cirkalom

                                                                                                            Ny.K.-nak                                                             Alázatot követel mennydörögve,                                                           maga ácsolta szószékről. Várod, hogy                                                           elüljön a visszhang; minden zavaró                                                           körülményt kiiktatva próbálnád                                                           meglelni az övét. Vérszemet kap, s vélt                                                           bizonytalanságodra tesz fel minden                                                           lapot. Vesztére: nagy [… Tovább]