Vers

Csittkicsi

  Haza indulok, tört alakomon szakadt zászlók, legyőzötten csüng a nap, elnyomott gondolatok keresnek kiutat, az utca néz,  „légy fegyelmezett”. Uram vagyok, szikla, hadsereg, felszegett állal, határozottan lépkedek nem hagyom, hogy bárki szétszaggasson, menetelés közben elég a lélegzet, nem hallja [… Tovább]

Vers

Üveg harang

2012 április   Gránit toronyban üveg harang vagyok, tejfehér üveghegyr?l származom, még senki nem hallotta a hangom, gyöngy-kötelem nem húzta félre marok.   Csiszolt üveg díszes harang kristálya, az id? szürke pora lepte már be id?vel értékem sem n?tt koránt [… Tovább]

Vers

Szemeidben

Bárcsak fa lehetnék, kinek törzsét éhes vasak rágják. Tán fel sem jajdulnék elég az, ha testem d?lni látják,   ha színes könnyeim szomorúszép alkonyatba sírva, csendes búval teli – Érted éltem! – üzenetet írna.   – Érted haltam! – tudják, [… Tovább]

Vers

Szenvedély

* Kép: Rékai Zsolt festménye – Zeneajánló: Jason Falkner – Only You  http://www.youtube.com/watch?v=bWT3_0Mrgg4&feature=related   Emlékek mocskos, szürke ízét érzem, tenyeremben ül száz gyűrött gondolat, eltévedt idő kódorog a térben, és valaki fennhangon pizzát hozat.   Támolyogva elindul egy karosszék, csörömpölve [… Tovább]

Vers

Őlelkező árnyak

  Vajúdó sötétség a semmi horizontján. Fordul a Nőm s vele a világ. Krátertest öblén bolyhos fény vibrál. A vágy mozdulatlan. Félálomban keres az ujjam, a megtorpant csend Schumann szonátát orgonál. Aláhullnak illatok, színek, ízek. Gyűrt vászonpartokra  bíborvöröset fest a lüktető tengerár. Csontfehér a test, pórusain a fénycsodát teremt, kitakarja magát,megérint, [… Tovább]

Vers

A teremtés másfél napja

Rámnéz, tapsol: hegyei völgyek ölére d?lnek, a szélbe es?felh?ketereszt, vízválasztó Napot.Fennsík, mondja és bólogatok.   Eloldja bokám, nem tart semmi, (érint?irányban elperegni) recsegésre ébredek. Éonok teltek, de fogalmam sincs mennyi.   Lenyúl, megrázza ágait: s a kócos bohócok hátukra potyognak, imbolyogva, két lábon [… Tovább]

Vers

Kevés

  Kevés az út      de járni kell Kevés a fény     de látni kell Kevés a hang     de szólni kell Kevés a perc     de várni kell   Kevés a szent     de hinni kell Kevés a könny     de sírni kell Kevés a [… Tovább]

Vers

Kéréseid

Világítsak – kérlelsz, felgyújtott erdő ropogjon ereimben; vérezze fel talpam nyomkereső ösztön elmém rezervátumában őseim jussanak levegőhöz,   mondjam el még e szorongássá alázott ringben az arcok élén sorvadozó reményt, boldogság-látszatot minden feltápászkodás után, a kapott sebek hogyan válnak életben [… Tovább]

Vers

Paradoxon reggelire

ami megoldhatatlan bízd az istenekre ami megoldhatatlan az esend? istenek bár létükért maguk is küzdenek bika képében asszonyra vágynak vagy kereszt-feszül? s belenyugvó áldozatának és mégis amikor minden ablak s kapu zárva istenekkel osztjuk meg a természet élni vágyna de [… Tovább]

Vers

E korodban

2012 április   Nem lesz tény és hiába amit látsz énednek legyen mit szerkesztenie e kor papírt, tollat is már elhágy csak beszél és digitalizál keze.   Nemes szó nem adja le parlagát, mégis meghajlik nemes korok előtt s van [… Tovább]

vegyes

Halott bogár

*   Mozdulatlanság dárdájával átdöfött testem odaszögezve az ágyhoz ahol fekszem csak néma falak ráborul a félhomály néhány falat talán maradt az idő kanalán hömpölyögve tör a semmi sóváran várom vigyen néha lebegni redőnyrácsot tűz a nap árnyékom mögötte rab [… Tovább]

Vers

Menni kell

      Belül oly dallamok cikáznak,melyekhez nem írtak szöveget,mint azok a lecsengett hangok,melyek eljátszották némán is az utolsó ütemet. Írások d?lt perceibefélve lépni, de véget írva kell,minden percért egy újabb lépésselmenni, menni el:  távolabb néhány centivel. Óráim a kerge [… Tovább]

Novella

Az egyéniség

*     — Jó napot! — mondtam a lánynak a buszmegállóban és tüzet kértem tőle. — Itt nem lehet dohányozni ─ válaszolta és jobb kezét a háta mögé rejtette, ujjaival jobbra-balra mozgatta a félig égett cigarettát, hogy a zsinórszerűen [… Tovább]

Kisregény

Vadvirágként nőttem fel V.

A „gunyhócsinálás”       Kunyhóban lakni nem nagyon szerettem. Kezdetben. Féltem. Éjjel mindenféle hangok hallatszottak, bogarak mászkáltak a vékony papírborítás mögött, olykor béka is. Mindig attól rettegtem, rám esik valami. És egészségtelen volt, nyomasztóan nyirkos, különösen a beköltözés idején. [… Tovább]

Egyéb

Flóti b?ntelen

szomorújáték helyett     Vagyok, szerencsétlen flóti, pontosabban: flótás, neked csak fél – nótás pióca?   Megyek a gyerekemért.   Rámmosolyog. Még sem vagyok egészen ?rült – lehet. BÃ?°NTELEN – tele b?nnel. Frappáns a magyar, nyelvem hegyére szúrt seb. Sebbel [… Tovább]

Vers

Blöff?

A szerelem sosem blöff.Kínlódik. Olykor égenjár. Én mindenkit szeretek.Csak nem úgy mint Jézus.Csaknem úgy. Ha a tantra fölé,a burok fölé kerülsz, kinekköszönhetem? A vers az Úr.

Karcolat

Színfogyatkozás

      Zöld, zord képek helyett csinosították ki, érzéki roncstalanító bájkeltésnek.  Nem szívtelen, képtelenség ez, csak egyszerű, ölelő szimbiózis, színek dömping áradatával. A hátradőlés, domború kegyesen csápol, és megsárgult uborkafők öröme, kövér nyuszisodik. Már-már, Csincsilla Bandivá lesz a színes [… Tovább]