posztmodern: ki veszi észre loptam, loptam
„a másság itt nem csak elfogadható
de kötelez?
ha azt akarod
hogy különc világuk befogadjon”
Bakkné Szentesi Csilla: valami új kell
valami új kell a régi rongyos
restaurálhatatlan mert tökéletes
(volt) s az aranyozó múlt
megkövesedett a felületén
hát illik-e verset írni és pont ma
h?stelenített világunk gitárján
ráng a húr a végét járja
s járja kábított lábain
a végtelenített diszkóra
s támaszkodik mert d?l a fal
valami új kell bár jó még a régi
ki veszi észre loptam loptam
az ablakon reklámfény d?l be
s rálehel a csillagokra
