Fogadás nagycsütörtök estéjén Avagy nagypéntek reggel hogyan ébredt Júdás? szobám falára füstöt imádkoztam keserű szájízzel ferde fényképem mögött röhögött az utolsó meszelés bosszúba préselődött pár holmit restelve őrző emlék reggel újra leköpött tükrömön folyt a nyál tenyerembe [… Tovább]
Amikor gazdagon terítve maga köré hívta pajkos gyermekeit mint ezüsthajú gőzölgő vacsorára szaladtam én is kerülgetve anyám szoknyáját s a forró kását ráborítva ma székek pihennek rajta égrenézők patkolt lábakkal ők döglött paripák alszanak időtlen mély álmot hol megunta [… Tovább]
Téli falevél (az itthon maradt otthontalanoknak) fehér bársonyba öltözött a reggel didereg árván a konok falevél el kell engednem – rezzenő nesszel ősanyám karját, törzsét, gyökerét. maradtunk páran a zúzmarás ködben időket kiálló hősies balgák el kell felednem [… Tovább]
Csak IFJAKNAK és IFJABBAKNAK Foltos domb hátán aranylik az ősz, fáradtan araszol lefelé. Hosszú lomb haját az öreg fáknak, míg a szél csupaszra fésülné. Fordulj csak, hátha éksége meggyőz, létednek barokk rituálé! Zsenge rügy reménye istenkedett érett bölcsességgel [… Tovább]
