Havas Éva : Meleged nélkül

“emléked lassan szívembe szépül”

 

Ráncosra hímzett évek mögöttem.
Kevesebb nem lesz, de talán több sem
bánatom. Fázom meleged nélkül,
emléked lassan szívembe szépül.

Rakosgatom a képeket sorba.
Kötöm mosolyod édes csokorba.
Integet égről szemednek kékje:
mézes ízt olvaszt tavaszi légbe.

Kuporgok magányom bús rejtekébe`
tudom, hogy nem lehet – nem hiszem mégse`
– vágyom: csillanjon rám ég-szemed.
Ölében ringat a képzelet…

 

Legutóbb szerkesztette - Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))