Vers

Indián nyár

Kátya versek         ajkam rúzsba csókolja csábítás vörös ördögét körmeimre pingálom a remény-zöld  komplementerét   arcom pírját  ecsetem festi meg eltakarva testemet behálózó vérköreimet   szarkalábak  pipacsszoknyában kelletik magukat a rubint nyárban miközben tépett szerelmek  bóklásznak a [… Tovább]

Vers

Tűnődés

  Nézem az éjmaszkba bújt röppenő világot, amit a napfénye épp’ arany csöndbe mártott.   A bomló színek borzolta utat kémlelem, mely mint a félelem, sűrű magányba húz.   Tűnődök mindmegannyi kő zúzta sebemen, vajon bennem a vér,  mindenség és [… Tovább]

Egyéb

Ajtó

       Állt a polc előtt. B20-at kell keresni. Sokan voltak. Családok,  kertésznadrágos, kérges kezű férfiak fürge szemmel. Szombat. B20. A legkisebb. Mert akkor pont elég lesz. Téblábolt még egy darabig. Fehér zománc is még legalább egy. És lazúr [… Tovább]

Vers

Könnycseppvirágok

Markába szorítja lelkem hiányod.       Csendedből kinőtt vérszirmú álmokkelyheit ringatja éjfél sóhaja,hajnalba hulló könnycseppvirágokborzongnak: véget ér az éjszaka. Markába szorítja lelkem hiányod.Csak szeme sarkából sandít az ég,csillagfényszikrákat hullatva átfog.Lágy sötétjét borítja szívem köré.        

Vers

Meztelen titok

Kép: Internet       ma rám zuhantak a töltelékszavak:a majda valahol és az akkoréreztemmásképp szól már dalodoly titkosan-s inkább csak pirkadatkorelkoptak lám a tiszta rímek ismit szerelmes szíved súgotts a helyébe osonó asszonánckettőnk közé kúszottma rám zuhantak a töltelékszavak:a [… Tovább]

Vers

Létkerék

      Tudom, az emlékké tűnt időt  visszahozni talmi vágy, a lét kereke forog szüntelen, tavaszra nyár, majd őszre tél mosódik össze végérvényesen,  a kerék egyre csak forog, megállíthatatlan forgatag, eltűnnek napok, évszakok, emlékek, vágyak, életek.

Vers

Képen

Fakul a kép, Rajta élünk ketten. Különös út, Min átrohantunk csendben.   Repül az idő, Suhan az élet hátán. Elmaradtunk, Itt ragadtunk árván…   Nem akarom Átkutatni a múltat. Hol születtünk, Hol éreztünk újat!?   Marad egy kép… Elhagytalak róla, [… Tovább]

Vers

Párhuzam

Csak vasak és póznáktömegbe gyűlve felapróznák,mint a múltat az időtörők.Vézna végtagok, petyhüdt szövet,megfáradt, öreg tömeg,kövek alá bújik el.Lomb nélküli fák,hazug szavaktól hemzsegő imák,gyónásuk álszent és örök.A kapukon hirdetett “Feltámadás”lelkekben túr, feltámad, ás,emlékszel? ” ARBEIT MACHT FREI”

Vers

CSAK RÖVIDEN…

  PUBLICISZTIKA a létünk bármely késhegynyi valóságát akár fegyverként     EGY KÍSÉRLET MARGÓJÁRA élettől elzárt árvaházi növények szégyenkirakat     EMLÉKEZET elfelejtetted – mélyebben érint mint hogy megsértődhessek     CAMINO az út sem attól szép hogy amilyen – [… Tovább]