….Illúziónak add legalább

Ez az idei Aquincumi Költőversenyre küldött
második, döntőbe került versem.
/ saját fotó/

 

                                   Koosán Ildikó

                                   ….illúziónak add legalább!                          

                                   Hívómondat: Az indulat ihlet versre

                                    „ Facit ignatio versum”        

       

                                               Mottó:

                                   Az ihlet felgyűlt érzelmi impulzusok kifejezési kényszere.

                                                                                                 Koosán Ildikó

                                        

Dúlnak az édes tavaszi fények,

nyílik a földi, s az égi határ,

vége a télnek, elfog az ihlet,

lüktető kényszere vonz ma magához,

szárnyalni késztet, bíztat a lélek:

fel a magasba, az égig akár!

 

„Holnap a barka bontja ki selymét

gyöngysor a fürtje, sárga bibéin

hártyaszárnyúak  gyűjtik a fényt,

bíznak a fák is, zöld fáklyalángjuk

lobbanni készül, s megszelídülve

lebbenti lenge ruháját léhán a szél”

 

Javul a kedv is, elég a téli sötétből,

hinni szeretném, váratlan meglepetés:

örömet, kudarcot megélni a versben

késztet az indulat, hajszol a hév;

fecskék a szavak, gyűlnek a nyelvre,

sejlik a kontúr, már mozdul a kép;

 

Összesen ennyi, s mennyi örömben

fürdik a lélek, szülve világra a percet,

híven az énség színeit, árnyalatát,

mind ami volt, s lehetne holnapután…

Nagy Ég! Add meg a percek kegyelmét,

részem a jussból, illúziónak add legalább!

 

2018.március 10

 

 

18látogató,1mai

Szerző Koosán Ildikó 938 írás
Koosán Ildikó vagyok. Jelenleg Szombathelyen élek.

12 Komment

Hagyj üzenetet