Nap: 2018.04.20.

Vers

Na

2018.04.20. Nagy Horváth Ilona 28

    Hogyan mondjam el. (sehogy) Távolság leszel. Én üveggolyó. Ennél fogva nem dőlök hátra, és ha meg sem szólalok, nem olvasható a fejemre semmi. Lehunyva sok szemem bent tartom a vadak zömét és dunna alatt altatom a villamost. Óriás [… Tovább]

Vers

Kései felismerések

2018.04.20. Petz György 2

                  Figyelj, Tesó! Ádámról, Éváról migráns vagyok én is; de engem egy jobb helyről dobtak ki; hiába minden azóta – oda már úgysem.               A poezis genezise és exodusa Valamikor verseket [… Tovább]

Elbeszélés

Matilda dala

2018.04.20. dr Bige Szabolcs- 11

(részlet…)   — Eljöttél, hogy megnézz az oroszlánbarlangban? — fordult a fia felé szorgos Aladár. — Rólad beszélgettünk a mérnököddel. — Okos fiú! — majd a mérnök felé fordulva folytatta. — Elmegyek a fiammal, elboldogulsz nélkülem, ugye? Hazafelé menet Aladár [… Tovább]

Vers

methamorphoses

2018.04.20. Müller Henriette Annemariet 0

fekete cseppek a lefolyóbanragacsos nedv-kígyók a combomoncseppenként ürül ki belőlem a nyálkás hiánytövisek rügyeznek vörös lombomons talán már nem korai újrakezdenemegzisztenciám ciklusátés nem késő kivágott másik énem elfelejtenem magammal veszekszemazt hiszem felesleges már megint ezt játszanimagamra kontrázok – reménykedemtalán ez [… Tovább]

Kisregény

Nikáb 5. A nikáb hátrányai

2018.04.20. Vandra Attila 10

Paradox módon a levetkezett nikábos lány látványa csak a kávézás utáni hűvös elválás után kezdte kísérteni. Többször is végigpergett előtte a jelenet, a szégyellős mozdulatok, és a nővér megbotránkozása, amely minden átmenet nélkül a Maryamnak szegezett kérdéssel, s a lány [… Tovább]

Vers

Nem így indult

2018.04.20. Kelebi Kiss István 2

a percek percek maradnakde mi sorsot tapasztunk belőlükkiköltött életünk etetjük-itatjukés mikor röpképes elengedjükvéglegde addig többnyire befejezetlen vályogvetéseklassított filmek a gyorsulásrólés háborúkcsóksorozatvetőkelaknásított aurákérintéstankokazt mondják ez a dolgok rendjeazt mondják ez sínek nélkül is pályaudvarazt mondjákpedig nem így indult az utazásde ki [… Tovább]

Vers

Bőszen hömpölyög

2018.04.20. Nagygyörgy Erzsébet 0

Lelkem utcáin bolyongok ma, s lent a mélyben életem sötétsorsfolyója bőszen hömpölyög.Szívem elvadult tájára, tánmár nem téved egy madárka sem,és többé nem issza vén szememnaplementék izzó fényeit. Holnaptól nem leszel velemárnyas, nyári délutánokon,s testem sem hevíti tested át,és nem nézhetek vágy-telve [… Tovább]

Monológ

4. Mi jár a fejemben?

2018.04.20. Radnó György 1

Hatalmas fa vagyok. Az első évgyűrűm egy cseperedő zöld hajtásból lett, melyet elkerült a vadak vágtája, és védve vészes viharoktól, egyedül maradt állva a csupasz tájon, hogy aztán köréje kérgesedjenek a konok évek gondolatainak évgyűrűi. Túlélve az évek viharos bujálkodásait, [… Tovább]

Vers

Feledés a tájjal

2018.04.20. dudás sándor 6

  Mostanában semmi üveggolyó, csak a távolság. Életem ráfeszítve jelzi a csend hosszát.   Ébredek, felkelek. Kört körre  szül a végtelen. A meggyűrűzött elmúlás nő szüntelen.   Nyitott könyvek. Színesen  szállnak a betűk. Tenyeremen a hold. Csillagom, mire esküszünk?   [… Tovább]