Esszé

  Az időt gyakran egy egyeneshez hasonlítják. Minden egyenes végtelen és minden tetszőleges hosszúságú szakasza – legyen az egy mikrométer vagy tízmilliárd fényév hosszúságú – végtelen számú pontra osztható. Az idő, e felfogás szerint, pillanatok egymásutánja, és minden pillanatot végtelenszámú [… Tovább]

  A természet közelében él?k szinte eggyé válnak a földdel. Szorgalmas munkájuk közben beszippantják a virágos mez?k illatát, megfigyelik az ott él? állatkákat, az aprótól a legnagyobbig, az elvetett gabona növekedését. Vetést?l aratásig dolgoznak hajnaltól kés? estig, ahogy a szólás [… Tovább]

  Nem a valóság az, ami el?l álomba menekülök. Nem, a valóság nem elég jó, hogy felébredjek. Egyszer?en csak nem hiszek a valóságban. Reálisan végig gondoltam ezt az egészet, és be kellett látnom, a klasszikus valóságnak nincs értelme. Nem lehet [… Tovább]

    A középkori Magyarországról sok fiatal ment szakmát gyakorolni, vagy külországi egyetemekre továbbtanulni. Ott szerezték meg mindazt a tudást, amit itthon nem kaphattak meg. Az ott létesült céhekben híres mesterek adták át tapasztalataikat, az egyetemeken színvonalas oktatásban részesülhettek. Mentek [… Tovább]

Évekkel ezelőtt — egy kötetlen beszélgetés során — kérdésként fölmerült, hogy mi a különbség a szekták és a történelmi egyházak között? Akkor úgy fogalmaztam: a szektáknak még nincsen túlvilága. A társaságban senki sem ellenezte ezt a megközelítést. Menny és pokol, [… Tovább]

Vertigo1     „Nemcsak passzív szerepl?i, de aktív szerz?i vagyunk életünknek” /Müller Péter: Gondviselés!     A duisburgi alagútban összetaposott véres testek, szétszórt fecskend?k hevernek. A Love Parade Fesztivál huszonegy áldozata feküdt ott.    Rainer ül ágyán, a semmibe bámul, [… Tovább]

Hiterősítés *         Adj Uram életet, köszönöm! Adj Uram nehézséget, köszönöm! Megfelelek Néked.   Adj Uram hitet, köszönöm! Adj Uram erőt, köszönöm! A boldogság is eljő.      Kicsi gyermekként hozta el hozzám édesanyja agyagozni. Kétségek között, [… Tovább]

Az írás a humor-kritika műfajába tartozik. Azt mutatja meg, hogy „hiába őrlünk egy malomban, minden szájban más a falat…” * Minden írásműnek két fontos szereplője van: a szerző, aki megalkotja és az olvasó, aki elfogyasztja. Van még olykor egy közbeeső [… Tovább]

*              Dudás Sanyinak baráti szeretettel   „Miért hiszitek, hogy a szépség, ami a legbecsesebb értéke az egész világnak, csak úgy hever, mint kavics a parton, hogy a közönyös járókelő hanyagul fölszedegesse? A szépség csodálatos és különös [… Tovább]

*   „Ha dicsekednem kell, gyengeségeimmel fogok dicsekedni.” (2Kor 11, 30)     Soha nem gondoltam volna, hogy egy ilyen kifejezetten színházi fogalommal kezdem egy írásom! Már a görög dramos, dramoj szó is azt jelenti, hogy csinálni, cselekedni, míg a [… Tovább]

*   (Ez az írás csupán fikció, de miután papírra vetettem, már a valóság egy bizonyos részét képezi… Valószínűleg elmeháborodottnak tűnhet… Talán igen, de inkább mégsem…)   „A magány: nagy társaság; az elhagyottsághoz legalább kettő kell.”   (Weöres Sándor)   [… Tovább]

Nem tudom, megfigyelték-e már, hogy Magyarországnak – de legalábbis a vezet?inek – állandóan muszáj valakit gátlástalanul majmolnia. Egy másik ország, egy másik nemzet szokásait, törvényeit átvenni, csak azért, mert most épp az ? csatlósuk vagyunk, – ha pedig azok vagyunk, [… Tovább]

    „Ablakaidat színessel üvegeztük, falaidat fehérre festettük, bádog-tet?det pirosra festettük, szobáidba bútorokat raktunk, kandallódba friss tüzeket raktunk, … mégis összed?ltél, mégis összed?ltél!” /Dsida Jen?: Roskadozó ház/     Juliska néni derékig vízben araszolgat a kapu felé. Az udvaron, kiskertben [… Tovább]

  „Uram, tégy engem a te békéd eszközévé, hogy vigasztalást tudjak vinni oda, ahol szomorúság van, hogy er?t tudjak vinni oda, ahol csüggedés van” /Szent Ferenc/   A tragikus Trianon 90. évfordulója el?tt figyeltem a híreket. Örömmel láttam, hogy sikerült [… Tovább]

*     „Már elindultál. Ne félj a világtól. Csak az ismeri önmagát, aki a világ fölé hajolt egyszer. Látott mélységet, magasságot, és nem szédült el.” (Márai Sándor: A kassai polgárok)     Philoktetesről* nem szoktunk beszélni. Tudunk ugyan a [… Tovább]

* Előszó: Három napja fáj a fejem és émelygek… Nem állapotos lét, de nemállapotos és vírusos…   El akarok szakadni… Kisétálni ebből a világból, ahol minden csak üzlet… Emberekről, érzésekről, virágokról, állatokról szeretnék csak gondolkodni… Hosszú folyók mentén kószálni, a [… Tovább]

Magyarországon először Brunswick Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben, az óvodában. *     A szeretet ünnepe, Jézus születésének ünnepnapja közeledvén az ajándékok beszerzésének kellemes izgalma tölt el.  Az ünnep szerves része a karácsonyfa állítás. Erről a szokásról, hagyományról írnék [… Tovább]

Szemiotikai elemzési kísérlet Patrice Pavis színházesztéta nyomdokain * Szemiotikai elemzési kísérlet Patrice Pavis színházesztéta nyomdokain. (A darabot a Csokonai Színház előadásában láttam a múlt évadban)     A mise en scéne általános jellemzői a darabban:   a, Az előadás összetartó [… Tovább]

E tanulmányban bemutatom három tizenkilencedik századi költ? versein keresztül, milyen nagy változáson esett át ebben a korban a N?, mint eszmény: szerepei kiszélesedtek, s újakat is kapott, megváltozott a világban elfoglalt, így a költészetben betöltött helye is. Csokonainál A pillangóhoz [… Tovább]

Nem, ez sem recenzió, nem is reklámszöveg, csak olvasmány-élmény. *           Előrebocsátom, hogy nem szoktam minden témához hozzászólni, ha értek hozzá, ha nem(?). Most azonban nem tudom megállni, hogy el ne mondjam a véleményemet egyik legutóbbi [… Tovább]

Ilon lefényképezte a Hercegprímás utcában az orvos testvérpár szobrát — jegyzem meg minden további kommentár nélkül *     Nem mondom, hogy teljesen váratlanul ért az a „lelet”, hogy a történelem híres ikrei között, Romulus és Remus mellett ott találtam [… Tovább]

… a szavak és tettek közötti űrt ínycsiklandozó illatok, hagyományos falusi ételek, vagy éppen rafinált fogások töltik ki Kóstolgatom az ízeket, a hangulatokat, a poros nyári hőséget és a csípős decembereket. Bevallom becsületesen, hogy irigylem azokat, akik részesei a csend [… Tovább]

Esszé vagy szösszenet, kiderül – szülöm! Alkotóm?hely   A Nyugat els? nemzedéke talán éppen azért futotta ki magát annyira, mert  a szerkeszt?k és a szerz?k korrigálták egymás munkáit. Hozzáért? olvasó kezébe került el?ször az írás – csak azután a publikum [… Tovább]

    Gyökereinket keresem, múltunk értékeire emlékezem. Ebben rejlik minden kincsünk, ami a továbbéléshez szükséges. Az emberiség történelme során mindig tanult el?dei tapasztalataiból. Így tudta megújítani magát és környezetét. A gyökerekhez kell leásnunk ahhoz, hogy fejl?dni tudjunk. Életer?nket ebb?l meríthetjük, [… Tovább]

    A világ tele van b?vészekkel. Kend?kb?l galambot varázsolnak el?, testeket tüntetnek el, f?részelnek ketté, majd megforgatják pálcájukat és a ládából épségben lépnek elénk, akiket halottnak hittünk. Elhitetik velünk, hogy azt látjuk, amit ?k láttatni akarnak. Korunk b?vészei azonban [… Tovább]

„Joghézag?”   Lehet, hogy aki ezt a kérdést így feltette, jártasabb nálam az egyházjogban, és ezt az esetet joghézagként titulálta. Én nem tanulmányoztam eléggé, viszont biztos vagyok abban, hogy a Tízparancsolat törvényeit több ezer év óta ismerjük, szemben a mai [… Tovább]

– a mennyiség uralma a minőség fölött –     Bűbájos játékot kaptam a minap, számítógépre valót. Állatkertet kell építeni, gyakorlatilag a semmiből. Vagyis hát az alapterületet szállítja a program, aztán neked kell ketreceket, utakat, vendéglőt, fákat, szemetesvödröket, padokat, miegyebet [… Tovább]

      Gyakran találkoztam már nehéz sorsú, halálraítélt, vagy haldokló emberek szemében ezzel a pillantással. Elfogadás, béke, nyugalom. Elgondolkoztam ilyenkor, vajon én el tudnám-e fogadni ezeket a helyzeteket. A mélyszegénységet, amit nap mint nap láthatok, ha körülnézek, vagy ha [… Tovább]

Chaim Topol Egyszer Chaim Topol, a híres Tel-aviv-i aktor, gyerekkorában kis késéssel betoppant a két házzal arrébb szervezett gyerekzsúrba. A többiek nagy örömmel köszöntötték. De annyira, hogy az ováció hangja eljutott a nagy Oroszországba is.     ?k (mint általában is [… Tovább]

ama fránya lélekvándorlást   Tudom, tudom: meleg van, nyár van, meg légköri frontok  is vannak: Thomas Mann, Dosztojevszkij, Leo Tolsztoj meg a Torony olvasottsága mélypontokon tartózkodik, jön szépen fölfele a Tiffanny, Júlia meg miegyebek olvasottsága, én meg épp evvel a [… Tovább]

Muszáj kiölnöd bizonyos érzéseket, hogy tisztán láthass.   Mikor az ember olyan helyzetekkel találja szemben magát, melyek deja-vu-nek t?nnek és talán szép emlékeket idéznek benne, vagy éppen egy tökéletesen bizonytalan helyzetben különböz? utak kerülnek a lába elé… Melyiket válassza? Mindig [… Tovább]

    Géza fejedelem 996-ban Csehországból érkez? szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. Amikor el?ször jártam ott, és az autóból megláttam a hegytet?n az apátság monumentális épületegyüttesét, elállt a szavam. Illatos levendulamez?k mellett haladtunk el. Édesanyám is nagyon szerette a [… Tovább]

    A 2007-es év végén jelent meg a Siketek és Nagyothallók Szövetsége (továbbiakban: SINOSZ) kiadásában, a SINOSZ fennállásának 100. évfordulójára a hallássérült költ?k antológiája, MADÁRHARC címmel. A kötet el?szavát, a szerkesztési munkákat, illusztrációkat Dudás Sándor végezte.     Részletek az  El?szóból. [… Tovább]

BOGNER GYULA   1901-1993. Budapesten született, apját nem ismerte, anyját hat évesen elveszítette. Keresztapja nevelte. Polgári iskolát járt. 1918-ban esztergályos szakmát szerez. Tanoncként kapcsolatba került az ifjúmunkás-mozgalommal, ett?l fogva mozgalmi, és szakszervezeti életet él. Szenvedélyes természetbarát. Olvasmányai hatására kezd írni. [… Tovább]

Ha véleményt írok egy alkotásról, az általában úgy teszem, mintha tapogatnék, vagy éppen ízlelgetnék valamit csukott szemekkel, kíváncsian várva a bennem feltör? ízeket, ingereket. Nem olvasom el el?zetesen mások véleményét, nem nézem meg, ki írta, kiféle, miféle, jelent-e meg már [… Tovább]

Nála a humor csak a filozófia fonákja volt Karinthy Frigyes füveskönyve   „A humor a teljes igazság”   Állítólag Firenzéb?l táviratozott Budapestre, hogy „Meghaltam, kérek a temetésemre öt forintot.”   A humor nem az irodalomtörténet önálló m?faja, s Karinthynál sem [… Tovább]

* Erre az estére nagyon készültem. Színházi programunk volt a Nagymező utcában. Februárban öt óra után már sötétedik, és az esti fények kezdik elhalványítani a világosságban látszó falsebeket. Ha előbb érkezünk mindig megállok megnézni Kálmán Imre szobrát a színház előtt. [… Tovább]

tlongtak el?adásánainak karzatán Filozófus, aki irodalmi Nobel díjat kapott   Életm?ve, az 1889-t?l, az »Essai sur les Données immédiates de la Conscience« megjelenését?l a »Deux Sources«-ig, 1932-ig terjed? id?ben alkotott m?vei az európai kultúrhistóriának kissé talán túlságosan is és fájdalmasan [… Tovább]

Mikor egy jóbaráttal fasirtban vagy, avagy mit adj neki a tizenhatodik születésnapjára.   A mindennapok ragadós, undorítóan nyúlós, szürke, nyálkaszer? ködében néha megeshet, hogy úgy érzed, az egész világ feléd irányítja negatív jelleg? figyelmét, és Mörfi Luciferként döfköd forró vasvillájával. [… Tovább]

baloldali fasizmus vagy rendszerkritika 1968 afterman, 2009. január 31., szombat, 05:51 a globális rendszerkritika el?zménye vagy baloldali fasizmus?   1968 Corvina Kiadó Diáklázadások és globális tiltakozás   Egy francia, fiatal láncdohányos egyetemista hatvannyolcban tüzet kért a nanterre-i egyetem uszodájának avatásán [… Tovább]

globális rendszerkritika vagy baloldali fasizmus? Egy francia, fiatal láncdohányos egyetemista hatvannyolcban tüzet kért a nanterre-i egyetem uszodájának avatásán a minisztert?l. Daniel Cohn Bandit provokációjára büntetés várt. Kicsapták. Állítólag megkérdezte a minisztert?l, hogy a fiatalokról szóló hivatalos fehér könyvében a minisztérium [… Tovább]

Szép akaratunk   Az el?adó felkészült, szuggesztív és nagy szaktudással rendelkezik. A teremben ül?k teljesen átadják magukat neki, igazi tanító, minden szava figyelemreméltó. A téma is olyan, ami nagy érdekl?désre tart számot. A mester nem csak akkor tanít, ha beszél, [… Tovább]

Egy elbeszélés hangulatvilágán, szerkesztettségén, kohézióján mindig érzékelhet?, hogy az alkotó lelke mennyire áll közel ahhoz, amit leír, amit bemutatni, átadni kíván az olvasóknak. Vannak, akiket egy-egy villanásnyi kép megihlet, és csodás oldalakat képesek varázsolni egyetlen délután, de vannak témák, amelyeknek [… Tovább]

Julius Caesar-ral kezd?dött Krawczuk, Aleksander: Római császárok Miniszter a katedrán A római császárok, noha egy részük ?rült volt, kormányoztak, s nem beszéltek konvergencia-programról és kamatvágásról. Még a csirkéket nevelget? Romulus király tógája alatt is több bölcsesség volt, mint a hat [… Tovább]

Nekem nem is olyan szimpatikus Csáth. Kosztolányi sokkal inkább. Mindig is.   Csáth és Kosztolányi; és Kosztolányi               1. Rend és határ.             A dolgok rendezettségét – láthatóan – a felületük által lezárt bizonyosság adja. Ezt engedik szemünk prédájának. [… Tovább]

Hortobágy – ezzel a címmel jelent meg száznegyvenhét évvel ezelőtt egy debreceni folyóirat, amely azután „mindössze” hat évfolyamot élt meg, elfogyasztva két szerkesztőt, nehány munkatársat. Mostmá’ befejezem, mert úgy látom, kezd unalmassá válni.*     Az 1863 nyarán bekövetkezett szerkesztő-váltás [… Tovább]

a globális rendszerkritika el?zménye vagy baloldali fasizmus?   1968 Corvina Kiadó Diáklázadások és globális tiltakozás   Egy francia, fiatal láncdohányos egyetemista hatvannyolcban tüzet kért a nanterre-i egyetem uszodájának avatásán a minisztert?l. Daniel Cohn Bandit provokációjára büntetés várt. Kicsapták. Állítólag megkérdezte [… Tovább]

Mert a játszótér az játszótér. De a játékot mindenki másképpen érti. *           Egyébiránt nincs bajom a fedél nélküliekkel, az alul szocializáltakkal. Mindössze bánt az, ha a gyerekek jogait semmibe veszik azok, akik maguknak jogokat követelnek. [… Tovább]

A TÖMEGEK ELBUTULÁSA   Néhány megjegyzés a magas m?vészetr?l és a populáris kultúráról   Az alábbi gondolatmenet a kortárs modern képz?m?vészet útveszt?ir?l szóló nagyobb vitairat része volt, melyet a Debreceni Nemzetközi M?vésztelep apropóján jelentettem meg önálló, „egyszemélyes” folyóiratomban, a Néz? [… Tovább]

Kinyitjuk 2009. évi új naptárunkat. Üresek a lapok. Beírjuk nevünket, adatainkat. Gondolkodunk. Mi legyen a mottó? Elég egy szó. LEHETŐSÉG Az első fejezet címe: ÚJÉV     Ajándékként minden évben új Naplót kapok. Kedves barátnőm ajándéka ez már évek óta! [… Tovább]

Mai egyperces /saját fotó/

Hortobágy – ezzel a címmel jelent meg száznegyvenhét évvel ezelőtt egy debreceni folyóirat, amely azután „mindössze” hat évfolyamot élt meg, elfogyasztva két szerkesztőt, nehány munkatársat. *   A lap történetének eme fejezetében a közéleti környezettel ismerkedünk. Mint azt tapasztalni fogjuk: [… Tovább]

Hortobágy – ezzel a címmel jelent meg száznegyvenhét évvel ezelőtt egy debreceni folyóirat, amely azután „mindössze” hat évfolyamot élt meg, elfogyasztva két szerkesztőt, nehány munkatársat. A mostani részben immár magát a lapot is górcső alá vesszük.*   Illésy György szerkesztő [… Tovább]

Köztársaság Tér 1956   Torzított tükörben   Megdöbbent? tendenciára figyeltem fel mostanában. Úgy t?nik, mintha Magyarországon úgy a széls?jobb, mint a Kádár féle kommunisták szeretnék kisajátítani, elrabolni jogos tulajdonosától, a Magyar Népt?l, az 1956-os forradalmat.   Egyik oldalról a „nem [… Tovább]

Hortobágy – ezzel a címmel jelent meg száznegyvenhét évvel ezelőtt egy debreceni folyóirat, amely azután „mindössze” hat évfolyamot élt meg, elfogyasztva két szerkesztőt, nehány munkatársat. Dolgozatomnak e fejezetében megismerkedünk a lap szerkesztőivel. *   A lap első számának beköszöntőjét olvasva [… Tovább]

Az 56-os villamos egyik megállója     Egy sz?k kör? társaság gy?lt össze az erd? mélyén, egy vadászházban. Barátainkkal beszélgettünk múltról, jelenr?l, jöv?r?l. Közeledett az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója. Feltolultak bennünk a régmúlt eseményei, emlékeink. Azok a napok [… Tovább]

        /Hubay Miklós tiszteletére/     Él?kr?l nem szoktak emlékezni, de én most ezt teszem. Néhány éve találkoztam vele el?ször. Írásai legömbölyített, sima kavicsok egy zúgó és búvó patakból. Naplóját már régebben olvastam, de személyes varázsa csak [… Tovább]

Az élet szép, csak észre kell venni!     Naptárunk lapja ismét kevesebb lesz eggyel. Vége az augusztusnak, itt az ?sz, az újabb évszak. Miért van az, hogy fanyalogva gondolunk az “emberes” hónapokra? Tény, hogy jöttükkel h?vösre, es?re, ködre, hidegre, [… Tovább]

  Kattintgatom a távirányítót, hirtelen egy megdöbbent? látvány tárul elém. Bözödújfalu elsüllyedt világáról, a vízzel elárasztott faluról beszél a narrátor. Csak egy tavat látok, és a vízb?l kiálló templomtornyot. Iszonyatos! Az emberiség elleni támadások egyike ez, egy ?rült elme szüleménye. [… Tovább]

Hortobágy – ezzel a címmel jelent meg száznegyvenhét évvel ezelőtt egy debreceni folyóirat, amely azután „mindössze” hat évfolyamot élt meg, elfogyasztva két szerkesztőt, nehány munkatársat. Ennek a lapnak a történetét szeretném közreadni, a terjedelem okán folytatásokban. Remélem, szórakoztató formában…*   [… Tovább]

Amikor társat választunk, egész életünket tehetjük szebbé, tartalmasabbá. Jóban, rosszban, örömben és bánatban szeretnénk vele élni. Ez kevés kivétellel sikerül is. Sokan, mint én is, párom mellett öregednék meg. A fiatal szív parazsa izzik bennünk. Az ifjúság lelkében ott ég [… Tovább]

„Ne siess! Várd meg az Időt, és akkor érteni fogod a világ üzenetét.”     Séta közben sokszor észrevesszük árnyékunkat. El-eltűnik, hogy újra előttünk legyen. Valóság a képzeletben… Együtt zarándokolunk. Olyanok vagyunk, mint a hosszan tűrő vándor. Várakozunk. Valamit keresünk. [… Tovább]

„A jó szónok elsősorban igaz ember; vir bonus dicendi peritus – mint a rómaiak mondták.” (Babits Mihály)*     „Az ékesszólás művészete úgy mondani a dolgokat, hogy: I. nehézség nélkül, örömmel értsék meg őket mindazok, akikhez szólunk. II. érdekeltnek érezzék [… Tovább]

Minden mozog. Semmi sem mozog. És közben mi lesz az élettel?     Akkoriban áradásnak örült Kisázsia. Epheszosz apraja-nagyja boldogan rohant a folyóhoz, enyhülést lelni az izzó nyári melegben, amelyet a nagy éjszakai zivatarok hiába próbáltak mérsékelni. – Mit dünnyögsz? [… Tovább]

Isten nem demokrata. Ha az lenne, a teremtés helyett népszavazást tartott volna.   Kudarcainak beismeréséhez az ember bárhol nekikezdhet. Talán éppen egy álomfilozófus, egy Pessoa kapcsán is. Lehet, hogy a beismerés gesztusával, mintegy rendszeren kívülre kerül a beismer?, eltávolítja magát [… Tovább]

*     „…CSAK TISZTA FORRÁSBÓL…”   „Nem életrajzot írtam Bartókról.  Erre csak olyan író lenne méltó,  Aki vele egyenrangú művész.  De Bartókról írni kell.”              (Székely Júlia, Bp., 1963)   Gyerekkoromban, amikor esténként sokszor fáradtan bandukoltam hazafelé a [… Tovább]

Bár tüzijáték nem lesz – mint akármelyik sörfesztiválon -, azért az irodalmi élet készül méltóképpen megünnepelni a híres irodalom kritikus Szőcs István születésnapját. Szerény előzetes az ünnepléshez…* SZŐCS ISTVÁN 80 ÉVES LESZ   1928 Augusztus 2-án született Marosvásárhelyen, anyagi biztonságban [… Tovább]

*     Meghallgatta a reggeli híreket — semmi biztató nem volt bennük. Ellenkezőleg, főleg válogatott rossz hírek voltak, amelyek teljesen elkedvetlenítették. Ilyenkor szokása szerint megitta a kávéját, és feltette Mozart egyik zongorahangversenyét, azzal az elhatározással, hogy majd belemerül a [… Tovább]

Tucat évvel ezelőtt, árpilisben írtam, egy ráérős percemben. S mert most nem érek rá, hát keresgéltem a mentett anyagaim között. Megdöbbentett, hogy még mindig mennyire érvényes…*   UTAZOM, nem messziről, nem messzire. Csak innen a Kincses városból hazafelé. És ráérek! [… Tovább]

*         „… Tette is, nem csak gondolta a jót, S becsülte ezért mind a népség…”   (Gajdos Attila, Szarvas és Vidéke, 1997. 28.sz.)   A közelmúltban, egy szentélyben jártam – gróf Bolza Pál alkotta lenyűgöző szentélyében. [… Tovább]

A f?nök és a helyettese. A helyettes csak a f?nök társaságában hajlandó fogadni, mintha azt akarná, hogy mindenhez tanúja legyen.   Rosszindulatú tanúra van szüksége. Nem gonoszabb ember a f?n?k sem, mint akárki más. Azért van, hogy jelentse, ha valami [… Tovább]

*       Különösnek tűnik, hogy megint a szombatreggeli műsort sugározza a rádió, hiszen mintha csak tegnap hallgattam volna. Hogyan fogyott el máris egy tubus fogkrém? — mintha a múlt héten vásároltam volna? Utánanézek! Érdekes, van annak már, több [… Tovább]

a meg nem születettekért *     Karácsony a Sötétség halála, a Fény megszületése. Az a pillanata a nem naptárral mért évnek, amikor az éjszakák rövidülni, a nappalok hosszabbodni kezdenek. Az emberiség évezredes életében mágikus hittel felruházott Ünnep. A Jó [… Tovább]

Néha úgy tátog. Érted, nem ásít, vagy ugat, vagy csahol, vagy liheg, csak tátog. Olyankor rászólok: ha valami mondanivalód van, mondjad! De legfeljebb morog egy kicsit. Aztán néz tovább. Mintha ebb?l értenem kéne.   Azt hiszem, a kutyám meg tudna [… Tovább]

      Réges-régen a kisgyerekek ámulattal figyelték a vidámparkok hatalmas óriását, mely monoton fordulataival is képes volt nekik megmutatni azt a világot, amelyet ?k sosem láthattak el?tte. Abban a pár percben, amíg odafentr?l csodálhatták az eléjük tárult képet, méltán [… Tovább]

*   Kedves Vágó István!   Ön egy nagyműveltségű ember, aki mint közszereplő — kvízmester — fel tudja mérni szavainak súlyát. Önre egy ország, egy nemzet figyel! Szavai, kijelentései rögződnek. Tévedései is! Szerencsére ezek nagyon ritkák. Ön a 2007. december [… Tovább]

…jó haverok voltunk. Annak ellenére, hogy nem kedveltem igazán. És azt hiszem, ? sem engem. Ezt abból gondolom, hogy megpróbált megölni.   A részegségem mindig nagy pofával érkezett. Néha szinte rám rúgta az ajtót. Nem számított, jó haverok voltunk. Annak [… Tovább]

avagy, egy éves lesz a Héttorony június 2-án Egoista, gondolhatnátok rólam jogosan, hiszen micsoda dolog az, hogy én itt magamról akarok fecsegni valaki más születésnapja alkalmából. Higgyétek el, el?ször valóban egy kis szonettet akartam idekörmölni az ünnepelt fényezésére, de aztán [… Tovább]

  Július 22.     Én megért?bb és butább vagyok – mondja Péter. – Ilyesmit persze nem szabad nyilvánosan beismerni. Aki önmagát lebecsüli, azt leszarják. (Pardon.) Tudja, én önként lettem hajléktalan. Jó proli-polgár voltam, sörrel, békességgel, hokedlivel az udvaron, szerény [… Tovább]

Illusztráció: Vlieger, Simon (Jacobs) – Vihar Hártyavékonnyá vált akaratod,engedtél, feszítve-fájva visszatartva – érezve, vágyva, égve pillanatról pillanatra– túl korán, s mégis a Jelenben.Áthasít a reszketés, hogy valaha SzellemLélek voltál – repülsz a máglyán, nincsen megvetés.A bajt kerested, megszeretted, adtál magadból [… Tovább]

Rádiómonológ (német eredetiből)   – Hozd ide a füzeted, mozogj már édes fiam! Na végre, lássuk csak! Ez meg mi? Ide csak a cím van leírva! „Lehet e valaki egyedül népirtó? ” – hol itt a dolgozat te anyagyász?  Ne [… Tovább]

*       Már egy pár nappal ezelőtt megjelentek a fánkok mindenütt, a cukrászdáktól kezdve, supermarketeken át, a legkisebb vegyeskereskedésig, minden lehető és lehetetlen helyen: irodákban, vendéglőkben. Végül akárkihez megy az ember vendégségbe, ha semmi mással nem, de fánkkal [… Tovább]

mikor is? 20-22 éve, vagy most? nem emlékszem.   A költészetr?l.             Poiein – teremteni. És látni, hová vezet a teremtés; a b?n nem eredend?, de folyamatos. Teremteni?             Egésszé tenni, ami töredezett, miljom darabként egymás ellen létez?; és beszélgetni [… Tovább]

159 Őszikék 21. század — A témaképet az alkotó beleegyezésével használtam illusztrációként. ZOLTAI ATTILA Fél pohár aszú gyertyafényben — olaj, vászon 60 x 80 cm    

Elkísértünk egy poétát, találkozni olvasóval s örültünk a könyvünnepnek. A poéta nem én vagyok…*     Az antikváriumok sátrait szeretem. Ott olcsóbb a nyomat. Hozzáférhető a betű.   Irodalomnak füstös romjairól keseregnek a köszöntők, a szónokok a betű utolsó napjairól [… Tovább]

Figyelj!   Az asztaltársaságban régi ismer?sök ülnek, örülnek annak, hogy újra együtt lehetnek. Emlékeznek korábbi találkozásokra, elmondják, mi történt velük az utóbbi évek alatt, amikor nem láthatták egymást. Egyszer csak közeledik valaki, leül közéjük. Megszólal, és folyik bel?le a szó. [… Tovább]

Nekünk, magyaroknak van egy mondásunk: „minden fordítás egyben ferdítés is” (amely szójáték kristálytisztán megmutatja a magyar nyelv zseniális sokszínűségét). Ez alatt azt kell érteni, hogy természetesen lehetetlen, hogy minden szót, kifejezést, érzést, hangulatot és szándékot visszaadjunk anyanyelvünkön – de a [… Tovább]

„Kávézacc” sorozatomban kutyákkal foglalkozom. Maradt benne talán annyi íz, annyi aroma, hogy érdemes beleolvasni…))) Az ember, ha mesébe fog – főleg egy idő után a valóságról -, azt tapasztaltam, sose fogy ki belőle. Így vagyok vele most én is. A [… Tovább]

A Zsoldos Péter Emlékév keretében meghirdetett “Harc az áltudományos mítoszteremtés ellen” elnevezésű esszépályázatra írtam, 2017-ben.     Unalmas egy esszé lesz. Nem lesz benne, sem megkövezés, sem boszorkányégetés. Tulajdonképpen egészen másra készülök. Sorra áttúrom a pince sarkában évtizedek óta dohosodó [… Tovább]

Teljes csendben élve, annyi, mint háromlépésnyire lenni az embertől. Törekszem rá, hogy meg tudjam fogni, érteni, látni, tapasztalni a létező és változó dolgok egyedi karakterét, jellemvonásait. Az így megszűrt, egyénivé lett valóságot a magam rendszerévé szövöm.             Sokszor azzal a [… Tovább]

Marco Polo a térképen sorra felismeri: Jerikót, Urt, Karthágót, egy várost „amelyet San Franciscónak is lehetne nevezni, és hosszú, könnyű hidakat lehet vonni benne az Arany Kapura és a tengeröbölre…”.   Gyerekkoromban faltam Jules Verne regényeit. Különleges varázsukhoz hozzájárultak az [… Tovább]

„Körülöttem minden ház az egyszerűséget, a természetességet hirdeti. fotó: 2018.április 26.     A kanyargós, szűk középkori utcákra beszűrődik a délelőtti napfény. Magas, homokszínű kőfalak nyúlnak a tiszta kék égbolt felé. Olyan álomszerű, hogy itt járok ebben az olajfaligetekkel övezett, [… Tovább]

Nincs olyan életrajz (az önéletrajzokról meg, ne is beszéljünk!), amelyik a valóságot tudná ábrázolni. Mindegyikben van torzítás, betoldás, elhallgatás… De, ennyi?   Egy ajánlás nyomában   Néhány évvel ezelőtt, amikor először olvastam Juan Carlos Onetti Rövid az élet című regényét, [… Tovább]

Morgiána az Ali baba és a 40 rabló című mesében szerepelt, a csavaros eszű szolgálólány.   Ezek a rablók találták fel a matricázást. Azt a matricázást, amit mostanában újra felfedeztek. Ezzel jelölték ki azokat a házakat, melyeket később meg kívántak [… Tovább]

Gyerekkoromban ritkán találkoztam Gyuri bácsival. Akkoriban már külföldön éltek, Néha Schwarcz Tivi bácsi – apám csak így hívta – küldött csomagot nekünk, azt fia, Gyuri bácsi hozta el.   Sosem maradt sokáig, csak órákra jött Magyarországra, rengeteg tennivalót sűrített be [… Tovább]

Írószövetségi születésnapi ünnepségen román változatban bemutatott köszöntő.*     A szám félre ne vezessen valakit, nem arról lesz szó, hogy mit csinált Anavi 98-ban, mert ő akkor se politizált, amikor mi a fejünkön átbucskázva mindannyian világmegváltással foglalkoztunk. Isten őrizz! A [… Tovább]