Petz György : Másként hajlik az, aki koldul, mint aki hegedül

mikor is? 20-22 éve, vagy most? nem emlékszem.

 

A költészetr?l.

            Poiein – teremteni. És látni, hová vezet a teremtés; a b?n nem eredend?, de folyamatos. Teremteni?

            Egésszé tenni, ami töredezett, miljom darabként egymás ellen létez?; és beszélgetni sem tud egymással; úgy, hogy veled egészülök ki eggyé, ezért meg nem öllek; egy magasabb közlés részei vagyunk, hinni se kell, elég ehhez tudni. És mert a másik nem levetett, avagy föl nem öltött köntösünk, de te vagy a formám, s én a tied.

            Témátlan költészet. Ritmus, dallam, akár az önfeledt madaraké. De minden madár hüll?t?l származik, ó, Ádám és Éva, pikkelyét finomkodás váltotta föl, üvöltéséb?l tavaszdal lett. Mert birtokát, asszonyát uralja, ezért dalol. Figyel. S ki veszélyes rá, túlságosan hasonló, majdnem ?, – azt elkergeti, ha bírja (Ó, délvidék, jaj, Kelet, Észak, Nyugat!)

            Másolat lenne vagy korrekció?

           Természet-költészet. A kihulló ember hamisból font hite. Ostora új flagellánsoknak, kik bele?rülnek, hogy van meg nem hasadt lét és tudat, amikor a természet és tudata szét nem válik, nincs a tudatra „külön” szüksége, és nincs atomkor sem a naturában, se hamu.

            Örömköltészet. Reflexiók kedvetlen magunkra, s cinkost keresni másban, ért?t, kivel két neurózis interferál a ráismerés örömében.

            A pesszimizmus tolvajnyelvén minden igaz, mert az ellenkez?je is, a kincstári optimizmus – amit?l újra csak rossz kedvünk igazolt. Súlytalan szósz, szósz, szósz – ahogy Hamletosz mondaná. Irodalmi, ért? közvélemény, amely súlyt akar s talál a politika teremt? erejében.

              S majd meglátjuk, hová vezet e teremtés.

            Magánbeszéd. Bels? monológ. A másik megismerésének legközelebbi módja, ha magam megismerem.

            De megismerhetem-e akár egyetlen pont helyét, ha koordinátarendszer nélkül nézem? Mi hitelesít, ha a szenvedés sem; és egy igaz tehetség van, a boldogság képessége. Az önámítás miben más, ha minden élet célja halál vagy minden halál célja élet vagy egyik a másiktól alig különbözik, és ez ad harmóniát.

            A magány adott. A feladat is. Feloldódás. A költészet (burkolt) optimizmus. Teremt?dni és elviselni. S?t, szeretni, és hasonképpen szeretve lenni. Lenni. Akár egy sor nélkül.                     

            Az írás határmezsgyéjén.

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 12:52 :: Petz György
Szerző Petz György 1167 Írás
Sose feledd a gyermeket, aki voltál; benne a kulcsa annak, aki ma vagy. Középiskola: biológia-kémia tagozat; novellaírás, versek; kézilabda. Egyetem: 1974-1979 Szeged, magyar-történelem-Latin-Amerika speciális képzés; összehasonlító világirodalom szakkör, versek; kézilabda. Lakás: Békásmegyeren. Családi állapot : nős; három fiú, egy lány (38, 26, 19, 16). Tanítás: szakmunkásképzőtől az egyetemig hét éven keresztül Szegeden, Budapesten; tolmácskodás. Tíz évig szerkesztés, irodalmi vezetés könyvkiadóknál (Gondolat, Babits, Göncöl), majd újra tanítás a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, majd a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban; valamint szerkesztés, könyvírás. Bolha a világ ura (gyerekkönyv), Te is Az vagy (versek), Maga a tettes (krimiparódia és rádiójáték), Murphy-kötetek, Szerelmem, Mexikó (regény), Az ecetfa illata (regény; a Konkrét könyvek pályázatán NKM-különdíjas ), Kérdések és válaszok a görög mitológiából; Kérdések és válaszok a Bibliából újszövetség (ismeretterjesztő könyvek), Irodalom feladatgyűjtemény és Tanári segédkönyv (CD) Madocsai László gimnáziumi tankönyveihez. Üzenet társainak - az Alföld Kulturális Egyesület novellapályázatán II. díj 2006-ban. ****************** 1955-2020 Petz György elhunyt 2020 augusztusban! Részvétünk a családnak.