Sorozat

Mindig és mindenütt a győzelem a fontos. A második, a harmadik helyezettet a kutya se tartja számon. *     — GROGGY angol sportkifejezés, a győzelem ellenkezőjét jelenti: kiütött, legyőzött.     A Resicai állomás apró szemű esővel, hideggel és [… Tovább]

Több régi élmény „országúti kaland” állt össze egy történetté.   — Sógor, te nem koccintasz az egészségemre? — nyújtott Levente Laci felé egy borral telt poharat. — Még ma éjjel vezetnem kell, s nem is akárhol, hanem a Hatod-tető szerpentinjein. [… Tovább]

EINE KLEINE NACHTMUSIK * GROGGY 2.   EINE KLEINE NACHTMUSIK   A távolban lévő ember lelke, amikor hazagondol, mindig valami kedves, megszokott dolog vagy hely felé száll, de annak a jövőjébe érkezik. Nagyon sötétre sikeredett az itthon hagyott dolgok előrelépése. [… Tovább]

Egyszer a Hatodon alig tudtam kikerülni egy kanyarban előző TIR-t. Ma sem tudom, hogy nem kötöttem ki az árokban. S kicsit arrébb, egy biciklis volt előttem… A szabiról hazajövet egy őrült kilométereken át követett egy méterre a hátam mögött. Kénytelen [… Tovább]

A címmel ellentétben nem humor, de nem is dráma. Komoly, az életr?l és a családi konfliktusokról szól. A naplómban volt, akkor nem voltam vele megelégedve, most hogy megírtam a végét, talán már jó     I. rész: Hogyan készül a [… Tovább]

Az els? rész kicsit úgy állította be, hogy a n?k milyen hülyék. Ez azt igazolja, hogy valóban úgy van. Majdnem annyira, mint a férfiak.       II. rész –  Az értékes fogkefe   Sári már épp élesen akart felelni, [… Tovább]

Agyő tegnapelőtt!*   — Ha majd hazaérünk, meglásd, minden jó lesz. Mert ott szép, mert ott jó, ott nem zavar senki munkába kora reggel, mint itt Gilda. Kapsz félcipőt, vége a bakancsoknak, a kinőtt ruháknak. Ha majd hazaérünk. Igen, majd [… Tovább]

Karácsony a múlt árnyékában.*     Pénzbeváltás. A nyárikonyhánkban lakott egy cseléd házaspár. Rendes, csendes, főleg dolgos emberek voltak. Egy nap a férfit, Domokost felhívatták az Irodába. Sohase tudtuk meg, hogy miért, de még aznap pénzben és természetben követelték a [… Tovább]

Mit takarnak az idegen Istenek faragott képei? *     Mit is hozott ez az év? Az Iskola több tanerős lett, a csupaszív tanítóból igazgató. Néha felügyelni járt be az osztályokba, gyakrabban büntetni. Valahogy, egy ideig megúsztam a verést, de [… Tovább]

Tizenhét éves voltam, amikor elkapott egy lány és én is őt. *   Az iskola KISZ szervezője volt, egy szigorú szemű kommunista szépség, aki segített összeszednem magam, kihúzott az örvényből, amelyik már beszívni készült: — Ne rágódj a szegénység okain, [… Tovább]

Piros sarok, kék sarok.*   ÖKÖLJOG 1954     Ahogyan megépítették valaha, úgy áll most is az épület. Szűrkén, ormótlanul, a vasúti sínektől innen, a vöröses, bikromát-szagú meddőhányó mögött. Emeletén bokszterem, a földszinten öltözők, zuhanyozó és a csigalépcsős feljárat előtt [… Tovább]

Ekként lesz a mai napból sose múló tegnap. *     Csigatempóban haladtunk a határ felé, minduntalan várakozóvágányra irányították a két marhaszállító vagonból és egy félig nyílt platformból álló szerelvényünket. Csak néztük, hogyan húz el mellettünk oda vagy vissza egy-egy [… Tovább]

… s nyögte Sztalin bús hadát Bécsnek büszke vára.., ahol elválnak az utak *     Bécsig minden ment a rendes kerékvágásban. A külső rendező-pályaudvaron vesztegeltünk több napig    Ártyom kiabált: — Jó reggelt kívánok mindenkinek! Itt a reggeli, friss [… Tovább]

      — Valamirevaló vidéki porta nem létezik házőrző nélkül — szögezte le a sógor. — Egy ilyen szép udvarba nem is akármilyen való… Márpedig neki tudnia kellett, hisz igazi vidéki, sőt hegyvidéki gyerek volt, náluk, a havasi magányban [… Tovább]

    Közös megegyezéssel a patinás Bodri nevet kapta a hatalmas kölyök. Őszig még rakoncátlanul legázolta a kertet és két ember helyett evett, de a hatalmas hóban Öcsivel együtt rohangált, bukfencezett, okos fejét felemelve figyelt a gyerekre, az meg a [… Tovább]

    Egyre kevésbé létezett a nagy egyéniség számára bezártság. Valahogy mindig sikerült lenyitnia a kilincset, kilógnia a kisajtón. Néha órákra eltűnt. Egy hosszabb távolléte után vérző mellső lábbal tért vissza. Állatorvos operált ki a mancsából egy sörétet. — Hol [… Tovább]

Két világ között, a senki földjén.*     Két kimustrált gőzmozdony orral egymásnak állítva a magas vasállványra szerelt víztartály alatt. Az ölnyi vastag vízadagolót egy dróttal lehetett hol az egyik, hol a másik mozdony felé huzigálni. A kazánok mély dubogása [… Tovább]

A parancsnok *     Épphogy hajnalodott, amikor Gilda az ablakhoz szólított minket. Alig lehetett látni valamit is a kinti kékre fagyott világból. Ráfújt az ablaküvegre, és miután a köténye sarkával letakarította a lekapart zúzmarát, mutogatni kezdett. — Nézzétek, farkasok. [… Tovább]

HELGA folytatása. Hazafelé tartunk, a soha senki által nem látott, nem tapasztalt szebb, új jövő felé.*   A Vilshofeni rendező-pályaudvar végében, talán még annál is kintebb állt a szerelvény. Összesen három marhaszállító, és egy valaha fehér, ablaktalan, hétpecsétre zárt vagon. [… Tovább]

Mert, rendnek kell lenni!*     Ottó lánya jelentette, hogy négy óra nulla nullakor lehet költözködni. Senki se mozdult, mert két hatalmas teherautó kaptatott fel a hegyen. Helga előlépett, pecséttel igazolta magát és átvette, amit hoztak: úgymint tábori ágyakat, ágyneműt, [… Tovább]

*   Az első vállalkozó Müller úr volt. Pékséget nyitott a házában, egyben követelte, hogy Helga és a hivatala azonnal költözzön ki. Megkapta az engedélyt, Ortenburgból hozatott kőműveseket, nekiálltak, bontottak, építkeztek, egy heten belül friss kenyér szaga terjengett a tér [… Tovább]

A Hold habókos gyermekei *       Megjött a nyár. Fullasztó meleg ülte meg falunkat. A Bajor Alpok felől fújó szél elment másfele tekeregni. Esténként, a parasztok kiültek a házak előtti kispadokra. Komoran néztek maguk elé, beszélgettek szűkszavúan, minden [… Tovább]

Nomádokká válva Európa szívében *     Vendég jött. Harmincas éveiben járó, fülig sáros férfi, amerikai tábori egyenruhában, hátizsákkal, valamivel a lábán, ami inkább sárkolonc, mint bakancs. Intett, azonnal eltűnt, lefürdött, tisztát vett, majd belépett. — Roth Andrew vagyok, a [… Tovább]

Csakis – azért, hogy értsétek a figyelmeztetést: soha többé!*     Alig pirkadt, ordítozásra ébredtünk. — Mindenki! Azonnal! Ki innen! Sorakozó! Ott, azonnal! — A vendéglő teraszán, annak is a közepén állt egy köpcös, alacsony termetű, deres hajú férfi. Amikor [… Tovább]

*     — Egy este, valamelyik lány meséli, hogy el kellene menni Korfu szigetére, szobalányt keres az egyik falusi Hotel. Sajnos, ő nem mehet, mert nincs elég pénze hajóra, meg a fiúja úgyse engedné. Ideadta a hirdetést, keserűen kacagott [… Tovább]

*         — Kopognak az ajtón. Kinyissam? — Igen. A lányok jönnek hozzád beszélgetni, kíváncsiak az életedre. Valóban ők voltak, kávét hoztak. Az egyik lány kacagva mesélt el egy esetet, amiről én nem is tudtam. — Éppen [… Tovább]

A Tordai hasadéknál tett másfél órás gyalogtúra már akkora élményt nyújtott, hogy egész napra elég lett volna *   Határon túlról, de mintha otthonról érkeztem volna néhány héttel ezelőtt egyhetes erdélyi kirándulásomból. Negyvenöt fős csoportunk Budapestről indult. Útitársaimat nem ismertem [… Tovább]

*       Közben felszabadult a pad. A fiatalok elmentek. Vagy meggyőzték egymást valamiről, vagy összevesztek. Ez, a szerelmeseknél és az eszeveszetteknél hamar megy, szinte minden átmenet nélkül. — Jött egy Bill. Vízalatti fauna-kutató. Egy nagy, angol TV társaság [… Tovább]

Eddig tart Irina regényének általam megismert és rögzített része. * Túl a mindenki által ismert kínzó érzésen, hogy ott messze, egy nekünk kedves valakivel vajon mi történik, hogyan lehet, hogy ebben a percben nem lehetek sorsának sodrásában? — az a [… Tovább]

Az els? történet óta eltelt két év, akkor találkoztam újra Lacival. Mégis pénzzé tette a telkét, de nézzük mi lett vele ezután. (Ön!)segélyez? szervezet(?)   Kotorék folytatása kb. két év múlva   Lapunkban már többször megírtuk, hogy (sajnos) léteznek – [… Tovább]

  … Az asztaltól felállva aztán az egész falat beborító teraszajtóhoz sétál. Odakint, a gondosan ápolt parkot és a terasz határát mindössze csak egy fehérre festett korlát választja el; Fanni, ha ki akar menni a parkba, nem gondolkodik bonyolult megoldásokon: [… Tovább]

Tulajdonképpen hol kezdődik egy történet? A születéssel? De hiszen azt rengeteg esemény előzi meg: emberi, családi, társadalmi. Egy különös sorsdöntő történéssel? Ez azonban csak később derül ki és akkor, amikor történik, még senki sem tudja, hogy milyen változásokat hoz majd [… Tovább]

A család titkos büszkesége az a bekeretezett, kétszázötven éves pergamen volt, melyen cirádás betűkkel így kezdődött az írás: „Nos, Franciscus Rakoczi, Dei Gratia Princeps Transilvaniae, Partium Regni Hungariae” *       Népes család volt Bibi családja is. Volt két [… Tovább]

„És az emberekből nem hiányzik az egymás iránti megértés, türelem, szeretet, igaz?” *     Adrienn lapos pillogásokkal nézte a televíziót, igen hősies erőfeszítéseket tett, hogy el ne aludjon. Ica mama keresett neki egy meséket sugárzó adót, bár arra gondolt, [… Tovább]

Ã?Å¡jabb helycsere        Nehéz éjszaka után új nap virradt ránk. Fegyveresek ráztak fel álmunkból és betuszkoltak bennünket egy gépkocsiba. Nagy iramban száguldtak velünk. Fogalmunk sem volt róla, hogy megint hová visznek. Kora reggel lévén elviselhet?bb volt az út, [… Tovább]

Ã?Å¡tban hazafelé           A reggeli ébredést nem kísérte birka bégetése, kecske mekegése, kakas kukorékolása. Csend volt. Ez a reggel más, mint a többi. Chen zörgött a fal túlsó oldalán jó reggelt kívánva. Búcsúzni kezdtünk, mert tudtuk, [… Tovább]

Egy olyan emberi sorsot mutatnék be, amelyik bár egy sok közül, de mégis elgondolkodtató.              Aki kihagyta a ziccert   Még anno a fekete vonattal kezdett a f?városba járni. A fiatalabbak kedvéért, ez egy vasárnap éjjel induló és minden [… Tovább]

Ezt a valós és elképzelt alapokon íródott elbeszél? történet sorozatot, Közel-Keleten fogságba esettek és kivégzettek elmékére készítettem.     Átköltöztetés délre   Reggel autózajokra ébredtem. Az ablakból kitekintve láttam, hogy nagy az izgalom. Sürgés-forgás, utasítgatások mindenfel?l. Siet?sen teherautókra pakolnak fel [… Tovább]

14. század – Franciaország *     Mire kiderült, hogy Martin volt a tettes, már haza is értek, s a bűnös gyorsan előre szaladt az udvarba, ahol Tetro sebész vakargatta a lábát, egy háromlábú sámlin ücsörögve. A gyerek tudta, hogy [… Tovább]

Két részes elbeszélésem első része egy amerikai útibeszámoló ismerőseimnek és barátaimnak a második rész Utóírat egy amerikai útibeszámolóhoz – inkább csak önmagamnak. * . Amerikai utibeszámoló ismerőseimnek és barátaimnak az ezredfordulón.   Kedveseink! Kihasználom a technika adta lehetőséget, hogy mindannyiatoknak [… Tovább]

Archív fotó a netről, a szükséghíd és az Összekötő Vasúti híd roncsai   3.   Az otthoniak túlzottnak hitték a felkészülést, de Bözsi emlékezett még a hazamenekülésére, Karcsi meg járt csereberéléssel beszerző úton úgy is, hogy két hétig nem ért [… Tovább]

részlet – A képen Irén és Mariska gyerekei rokon gyerekekkel Marosvásárhelyen   A zűrzavaros helyzetben nem volt tanácsos a székely rokonokkal felvenni a kapcsolatot, mert rájuk is veszélyt jelentett a magyar csendőr hozzátartozó. Domokos és ezredesének távozása után három nappal [… Tovább]

részlet 3. Erdélyben Lajost a határincidensek hírei nyugtalanították, bár még nem tudhatták, hogy 1947 szeptemberére Magyarország belseje felé a kishatárforgalmat teljesen meg is szűntetik, Varga mama is azt szorgalmazta, hogy mielőbb elküldhessék Mariska megmaradt ingóságait. A „neked azokra már úgyse [… Tovább]

részlet – a fotón R. Vendel és fehér nadrágban Karcsi        

Az idős szülők és mögöttük Gyuszi, Jóska és Laci – részlet 4.   A malmot államosították, a Kommunista Párt szervezésében alakult FÖLDSZÖV vezetése alá került, ez változásokat hozott, az ifjú, öntudatos ügyvezető elvtárs nem látta szívesen alkalmazottaik között a letűnt [… Tovább]

részlet   Mariska zaklatásait — úgy tűnt, az orosz parancsnok menlevelének köszönhetően — a visszakapott kerékpár értékesítésével megszűntették. Igaz, iskolakezdésig Gyulakután, a népes Varga családban élvezték azt a szerető gondoskodást, amit soha nem tapasztalt többé senkitől az életben. Amikor tőlük [… Tovább]

részlet – A képen Kisaranka, Loci, Baba, Öcsike és Hugi   — Édesanya, édesanya! — hallotta távolról Locit. Még nem nyitotta ki a szemét, tudta, a fia csak ébresztgeti, nincs félelem a hangjában, már hozzászokott ezekhez a gyermekeinek új ájulásaihoz, [… Tovább]

részlet   Terebélyes, nagy fa ágának lenni biztonságot, védelmet jelent, még akkor is, ha ezt az összetartozást a fizikai távolság jelképessé tette. Egycsapásra véget ért a viszonylag gondtalan élet, amikor az ismét várandós Huszár Mariska szülei Véméndre költöztek, gyerekeik, azaz [… Tovább]

részlet   Akik ismerték Pápay ómamát, az akaratos Vitek Terézt, azok az 1914-ben érkezett új kistestvér, Bözsike szívalakú arcocskájában az ő vonásait vélték felfedezni. Meg is lepődtek, mivel eddig az anyjuktól örökölt kerek pofikájú aprónép — két bátyuska és Kismariska [… Tovább]

részlet     Marosvásárhely egyik legszebb negyedében kapták a lakást 1941 őszén. Még be sem rendezkedtek, amikor csengetésre nyitott ajtót Mariska. Három szép szál legény állt elé: — Jó helyt járunk é? Domi bátyánk feleségét keressük… ha igen, érkeztünk segíteni. [… Tovább]

  Csendben ülök egy ideig az autóban, mert látom, András nem arrafelé indul ahol lakom, tehát megkérdezem. — Hová megyünk? Azt mondtad, hazaviszel. — Így is van, de azt ugye nem gondoltad, hogy itt az autóban mondom el, amit olyan [… Tovább]

– Mit álmodott, kis csacsi Béluci? Na, ettől felébredtem. Nem szeretem, ha lecsacsiznak!   Izgalmas utazás vette kezdetét. Reggel, kora hajnali órában tódultunk ki a házból, Piroska izgatott sürgetése közepette. Máskor ilyenkor a ház még aludt, de most suttogás, visszafojtott [… Tovább]

Csend! Ne pusmogjatok! – szólt ránk a nevelő.      A Körös-parthoz közel, egy nagy-nagy házban volt az iskola és az internátus. Szent Vince nevét viselte és apácák rendelkeztek felette. Nagyon sok gyerek járt oda, de a bentlakásba csak vidékiek [… Tovább]

Kisgyermek koromból nagyapám alakja ötlik fel előttem. Egyszer megengedték, hogy reggel befeküdjek az ágyába, és ott igyam meg a kávémat.     Béluci vagyok, azaz Krajcár Béla. A barátaim néha Fillérnek hívnak, de ez azért nem valódi, mert a nevem [… Tovább]

Az igazi meglepetést azonban maga a szekeres gazda hozta. Mégpedig egy üzenettel a faluból, ahonnan jött.     Kálmán és Imre bujkálva, rejtőzve megúszták a front átvonulását, s most jó szolgálatot tettek a családnak. Ügyes vadásznak képezték ki magukat. Puska [… Tovább]

– Béluciii! – harsogta Piroska a konyhaajtóból   Viziváros előjárói közt találjuk Menyhért Aladárt, a tehetős kereskedőt is. Gazdagságát misem bizonyítja jobban, minthogy jelentős raktárokat tudhatott magának úgy itt a városban, a Duna partján saját kikötővel, mint több átrakodó helyen [… Tovább]

– befejező rész –   Egyedül lézengtem az udvaron, ritkán jöttek fel a faluból barátaim a tanya körül játszani, tekeregni. Ezen a napon sem jött senki. Egy darabig magamban pickéztem, ütögettem a hegyes fadarabot. Már egészen jól belejöttem, s az [… Tovább]

– Ha egyszer elszegődnél egy fuvaroshoz a lovai mellé, nálam lenne számodra egy hely. Jó szolgám lennél.     Úgy alakult, hogy a plébános úr is elkíséri a gyerekeket, és Jula nénin kívül még egy asszony, egy nagymama is velük [… Tovább]

Az őrparancsnok jelentését hallgatva mindinkább elborult az arca. Maga sem vette észre, kezében megremegett a telefonkagyló. Az írnok ugrásra készen ott állt mellette, riadtan pislogott, idegesen vakargatta a combját. A folyosóról csizmák csattogása hallatszott be.            Dohándi fejcsóválva gondolta, a [… Tovább]

…a főzés még jól is jött, mert mi is részesültünk belőle.   Ment ez így darab ideig, de egyre közelebbről hallatszott az ágyúzás hangja. Mikor aztán a várost ostromolták, mintha itt a határban szólnának a fegyverek. Katonákat egyelőre nem láttunk. [… Tovább]

      Új munkahelyén lelkesen fogott neki a munkának, s miután összeházasodtak, beköltözhettek egy kis kétszobás panellakásba. Ezt is a feletteseinek köszönhette, akik igyekeztek saját bizalmi embereit ilyen módon is magukhoz láncolni. Itt is szervezett mindenféle kulturális akciót, de [… Tovább]

  Jó év elteltével a helyi kórházban találkoztam Árpival. Törésekkel és ficamokkal kezeltek a karambolom után. Kikötöttek eléggé megalázó módon, csövek lógtak körülöttem, s mondhatom elszontyolodott állapotban feküdtem. Nem volt kedvem nekem beszélgetni, de a mellettem fekvő beteg, mint később [… Tovább]

Mikor már-már az hinné az ember, hogy végre…   Ágnes most már minden szükséges irattal felvértezve ment a városházára. Új születési anyakönyvi kivonatot elvileg csak személyesen lehet igényelni, és csak ott, ahol kiállították az eredetit, amit elvesztettek, vagyis Temesváron, mert [… Tovább]

Eltűnt a súlyosan himbálózó vasabroncsos kútgém és a kolonc is vele együtt, csak az ágas árválkodott még mögötte.        Az ősi házhoz érkeztem. A sáncon átvezető fahíd, valamikori kedvenc bújócskázó helyünk összeroggyant. Most tán egy kisebb labda sem [… Tovább]

– Én azt hallottam… – vetette közbe Eszter, de Viktor azonnal a szavába vágott. – Mondtam már, nem szabad mindennek hitelt adni. Az emberek csak rémisztgetik egymást.   A gyerek előbb az oldalára fordult nyöszörögve, majd fázósan összehúzva magát a [… Tovább]

– Mi a különbség egy intelligens szőke és egy repülő csészealj között? – Repülő csészealjat egyesek már véltek látni…   Az interjún Beának izzadt a tenyere, keze, de még a hangja is remegett. Egyetemi évei alatt is mindig izgult a [… Tovább]

A rakparton és a Rudolf téren hatalmas tömeg verődött össze. A vízbe szakadt hídról emberek sokasága menekült a térre, sebesülteket hoztak, jónéhány sérült jajveszékelve, de saját lábán vánszorgott a biztonságot jelentő hídfő felé. Viktor a házmestert faggatta. — Csak nem [… Tovább]

újabb részlet   Az éjszaka csendjében halkan szólalt meg a hegedű a virágos előkert léckerítésénél. Először a mama kapta  fel a fejét, épp a későig tartó munkája után tért volna megérdemelt pihenőre, fásliját tekergette álmosan a fáradt lábáról, aztán, amikor [… Tovább]

Az utolsó csepp a pohárban: a galambok beleszarnak a húslevesbe… 5.     Epilógus   Amint bezárta mögöttük az ajtót, eltántorgott a bárszekrényig, elővette a szilvapálinkát, s azzal próbálta saját undorát lemosni. Azt nem sikerült, de rókáznia igen. Alkoholmámorban és hányás után [… Tovább]

Szabolcs egyre elkeseredettebb harcot vív nemcsak a galambok, hanem imádóik ellen is. Dzsihád a galambok ellen   Következő hétvégén meglátogatta Maksán egykori osztálytársát, akiből erdész lett. Menekülés volt számára e látogatás, kint lenni a háborítatlan természet ölén. Elmentek őzet lesni, [… Tovább]

Mottó: Az embert csak a svábbogarak (csótányok), patkányok és a galambok fogják túlélni. Válasz Vajdics Kriszta „Madáretető” című írására.   1.        A telefonapu   Az elfogyasztott kiadós flekken-ebéd után mindenki sziesztázásra vágyott a májusi nyármelegben, s megpróbált minél nagyobb alátámasztási [… Tovább]

      — Anya, több mint egy év telt el apa halála óta. Letelt a gyászév. Nem lehetsz állandóan a négy fal között. Fiatal vagy még. Itt van a lehetőség, hogy kimozdulj. Menj el a virágkarneválra! Csak egy nap, [… Tovább]

Szabolcs nem sok sikerrel jár, amikor rá akarja venni szomszédait, hogy ne etessék a galambokat. Ám a galambok egyre több kárt okoznak neki. Kié is ez a lakás?   Amikor észrevette, hogy a bestiák lecsipkedték Emőke által ültetett virágok csíráit, [… Tovább]

részlet – Fotó: Pápay testvérek, Károly, Mária, Erzsébet, Ilona, József, Gyula és László            Pápay nagyapám a háza építésekor szőlőtőkéket ültetett a ház hosszában, amiből évtizedek alatt gondosan metszett, elvezetett és fűzögetett ágakból szőtt szőlőlugast neveltek. Az új hajtásai [… Tovább]

1. Az első találkozás   Húsz éves koromban — amikor már négy éve zajlott egyfajta körforgás: féktelen tombolás a végkimerülésig, nőfalás (mint kábítószer vagy inkább üzemanyag) és túlhajtott szellemi munka, majd összeomlás, kimerülés, hónapokig tartó káosz és nihil — nagyon [… Tovább]

– utolsó rész –   Egy időre könnyebbedtek valamivel a falu gondjai, hogy Bocskai urunk a hajdúkat megzabolázta. A székelyeket is jobban megtűrte elődeinél, a törököt távol tartotta, s a császárt is engedményekre kényszerítette. Borbála gyermekei közül csak két leányka: [… Tovább]

Bevezető       mottó: „Minden vágynak az a legnagyobb hibája, hogy a végpontjánál újra kezdődik” (Lucius Annaeus Seneca)   mottó 2.: „Hajtsd szívemet bizonyságaidhoz, ne a telhetetlenségre” (Zsolt. 119, 36)    Bevezető   Megtérésem előtt elvetemült, és tündöklően sötét [… Tovább]

        Elfordította a slusszkulcsot. A motor felbőgött. Tekintetét a ház kivilágított ablaka felé fordította. Várta, hogy megmozdul a függöny és kinéz a lány. Két kezével a volánra csapott. Végigsimított homlokán, gázt adott, és indult. Fejében mindenféle gondolatok [… Tovább]

3. A harmadik, sorsdöntő találkozás   Elbeszélésemnek talán legsötétebb részéhez érkeztem. Anita elhagyott. Ez katasztrófa volt számomra, egy végtelennek látszó alagút. És akkor még nem tudtam, hogy a végén ott lesz az árnyéktalanul ragyogó fény… Nem volt más lehetősége, véglegesen [… Tovább]

      Üdv szerikém! Nem zavarom? Iszik egy sört? Volna egy sztorim, érdekli? Mer’ tudom, hogy szereti hallgatni mások meséit. De ez nem is igazán az enyém, én is hallottam az egyik cimborától. A Töhötömmel egyébként egy helyre járunk [… Tovább]

– Nyisd ki a kaput, s engedd be őket. Sebesültet hoznak. II.   Alig telt el néhány hét, talán két fertály hónap, s elkezdődtek a súlyosabb csatározások. Változó sikerrel. A falu közelében is jelentek meg fegyveresek, de mind ismeretlenek. Nem [… Tovább]

Dániel kit a magyar bürokrácia egy éven át megakadályoz a nősülésben, Aotearoa-Új-Zélandon házasodik össze menyasszonyával. Vajon tényleg ennyire egyszerű lenne? *     Dániel nem tudott aludni, gondolatai állandóan magukkal ragadták. „Vajon hány óra lehet? Ezen a repülőgépen eléggé homályos [… Tovább]

*           A felszabadulást követő években, a Kis család életben maradt tagjai nagy kérdés előtt állottak. Menni vagy maradni? Az otthonuk romokban hevert, a kis gazdaság — ami valamikor az egész családot, több mint tizenöt embert [… Tovább]

*                 Karácsony után meg is jelent Ilona családja. Megbeszélték, hogy májusban csinálják a lagzit. Telt múlt az idő, és minden rendben ment volna, ha április vége táján nem jelent volna meg Nagy Pali — hatósági [… Tovább]

A szép szabad élet odalett.       Nehezen telt el a tél, hisz alig maradt betevőjük a fosztogatók miatt. Alig annyi, hogy tavasszal elvessék. Állatállományuk is erősen megcsappant. Ami lábasjószágot felhajtottak a havasba, az is megsínylette a hosszú, zimankós [… Tovább]

Dániel vén fejjel újranősülni készül. Az esküvőjükkel egyszerre szeretnék megtartani Aotearoa-Új-Zélandon élő lánya, Nórika eljegyzését is maori vőlegényével, Aranaval… (Valós eseményekkel való véletlen egybeesés nem a véletlen műve…) *   A polgármesteri hivatalban az íróasztal mögött ülő hölgy mosolyogva mérte [… Tovább]

Ahogy éljük mindennapjainkat óhatatlanul a gyakran ismétlődő események beivódnak agyunkba, és mint egy belső óra jelzik az esemény bekövetkeztét.*   Reggel az óra csörgése előtt néhány perccel már nyitom is a szemem, mert érzem, hogy ébrednem kell. A reggeli idejét [… Tovább]

* 2.   — Szervusz, drága kislányom. Ez aztán gyorsan ment. Máris jelentkezel!… Mit beszélsz? Mit csinált Lőrinc? Na, ne hülyéskedj, hát beteg sem volt! Drágám, mit tegyek, miben segíthetek? Elmehetek hozzád? Nem leszek a terhedre? Jó, indulok. — Hoztam [… Tovább]

* 3.     Lázasan készültem, hogy megismerjem az igen szép hangú nőt, aki egykor a Turi felesége lett, most pedig csak él mellette, és szenved a látványától. Úgy gondoltam, hogy legjobb lesz, ha a Nyugatinál levő hatalmas könyvüzlet kávézójában [… Tovább]

    — Valamirevaló vidéki porta nem létezik házőrző nélkül — szögezte le a sógor. — Egy ilyen szép udvarba nem is akármilyen való… Márpedig neki tudnia kellett, hisz igazi vidéki, sőt hegyvidéki gyerek volt, náluk, a havasi magányban élő [… Tovább]

Szemelvények az Összefércelt sorsok c. memoárból (javított rész) Kollégiumunkba évközben is felvettek néhány lányt, alig találkoztam még velük, mindig beesteledett, mire hazaértem. Amikor a péntek is szabadnapom lett, akkor figyeltem fel először a folyosói fonott karszékben üldögélő apró, szőke kislányra. [… Tovább]

Haverságukra - így nevezték kettejük kapcsolatát - jellemzően soha egyetlen nő, de más egyéb miatt sem volt vitájuk vagy akár csak nézeteltérésük. Ha úgy hozta a szükség, sok mindenről lemondtak a másik javára. *   Túróczy a fülkeajtó kilincse után [… Tovább]

– Mi van, haver? Impotens lettél, hogy minden pipi ejt téged, vagy teljesen belehabarodtál a német szőkébe? – Ugyan! – legyintett Túróczy. – Hülyeség. Lehet, hogy csak rossz passzban vagyok. Nincs mindig sikerem a nőknél. – Nincs is annak, aki [… Tovább]

Életed minden percében tudd, hogy nem te vagy a fontos, hanem az, amit teszel, ezért tedd azt a legjobb tudásod szerint. Unottan ültem a televízió elé, kezemben a távkapcsolóval, hogy tétlenséggel űzzem el a hajszolt nap fáradalmát.  Nyomkodtam a gombokat, [… Tovább]

*      2. rész     Teltek az évek. Kati és Zoli már külön éltek, méghozzá boldogan. Sikerült megvenniük egy olyan házat, amelyből azonnali hatállyal kilakoltatták a korábbi tulajdonost, merthogy kuláknak minősítették, az épületet államosították, és betelepítettek négy nincstelen [… Tovább]

Családom számtalan tagja még a tisztító-benzin illatától kicsit kótyagosan tett nagy sétákat a szabadban, hogy kiszellőzzön a feje és megmozduljanak megmacskásodott lábai.     Nagypapám is fontosnak tartotta, hogy szabadban levegőzzön egy jót, mert egyébként munkapultjánál görnyedve ült naphosszat. Benzinben [… Tovább]

Mese kicsiknek és nagyoknak. A fotó Tar Ildikó hasonló című festménye.*                   Csípős májusi reggel van. Nagy a harmat, ilyenkor nem lesz eső, mondják a régi öregek. Narancssárga ábrázattal most kel a Nap. A kocsiút és a búzatábla között [… Tovább]

Az Év Novellái – 2011 című kötetből. – Nem akartam ilyen rosszat mondani Plangár mamáról. Az öregasszony csodálkozva tekintett fel. - Rosszat? Miféle rosszat? – Hát, tudja… – akadt el Herbert -, hogy a Lujza néni szerint Plangár mama felfordulhatna. [… Tovább]

fotó: kártyavár a netről     Úgy kezdődött, ahogyan egy romantikus kislány megálmodja, és reméli a jövőjét. Bálint a postai kisablak mögött rátalált egy hatalmas kék szempárra, belefeledkezett, és meglátott benne valami határtalan bánatot, közelebbről belenézve pedig félelmet, amiknek okát [… Tovább]

A Év Novellái – 2011 c. kötetből – Maga, mama, elfelejti, hogy ma már nem a telepen élünk, meg azt is, hogy azokról a gyerekekről a Vörös Segély gondoskodott. Az öregasszony felemelte a hangját. – Hát akkor most én leszek [… Tovább]