Sorozat

fotó: saját *     Ahogy Dobogókőről lefele haladtunk, a síksághoz szokott fülünk azonnal reagált a magasság változására. Kicsit el is csendesedtünk. Pilisszentléleknél csak a piros háztetők villantak elő a völgyből, és a karcsú templomtorony. A település a környék egyik [… Tovább]

IV. rész *     A parton várakozva szemlélődöm, míg Zember kiúszkálja magát. Valakinek őriznie kell a kamerát.       Egy nagy család érkezésére leszek figyelmes. Szülők, nagyszülők, három gyermek. Látni, hogy most vannak itt először. A nagyobb gyerekeket [… Tovább]

Mese, felnőtteknek *         Élt egyszer egy távoli ország tengerpartján egy szegény, özvegy halász. Volt ennek a halásznak egy gyönyörű, aranyhajú kislánya, Adelina. A kislány kétéves volt, amikor édesanyja meghalt. Édesapja sokat dolgozott, mindent megtett azért, hogy [… Tovább]

II. rész *       Az évek óta úgy történik, hogy barátainkkal — akiktől egyébként az üdülőszövetkezeti lakást kapjuk — együtt töltjük az első napot. Nekünk az első, nekik az utolsó.       Már összepakolva várnak bennünket. De [… Tovább]

Márton nézte a csörgedező patakot. Ismerte a forrásától végig le a völgyig, s még azon túl is. –        Márton nézte a csörgedező patakot. Ismerte a forrásától végig le a völgyig, s még azon túl is. Nézte, ahogy [… Tovább]

Ez az írás Avi Ben Giora és Bige Szabolcs közös munkája *   II. Közben a többi lány segítségével megterítették az összetolt asztalokat, feldíszítették fenyőágakkal, felhalmozták a hozott ételeket középre, és mindenkinek odakészítettek a helyéhez egy kerek vágódeszkát tányér helyett. [… Tovább]

A második rész   Másnap kincset ástunk.        Felmentünk a templomhoz, és ástunk. Botokkal, meg Bozó húgának a homokozó lapátjával. Lusti talált is egy dobozos sör nyitókáját, ami akkoriban tényleg kincsnek számított. Pepe meg a templom tövében kapirgált, mígnem talált [… Tovább]

*      Mikor megkondult a harangszó s végigbongott a falu felett, egyre másra csukódtak a pitvarajtók, a misére igyekvő hívők mögött. Borbíró Anna még töprengve körbenézett a tisztaszobában. Persze, hogy az almárium tetején volt a rózsafüzér, mint mindig. — [… Tovább]

Itt szeretnék köszönetet mondani Pápay Arankának – mindannyiunk Arijának -, aki segítségével ez az írásom megszülethetett! *      1.   Feketéék tanyája a legtávolabbi tanya volt az egész környéken, az első valamire való falutól jó tíz kilométerre. Az odavezető [… Tovább]

*       Baromi meleg volt, mint itt mindig. A legyeknek sem volt kedvük macerálni az embereket. Néha–néha körbedöngicséltek egy–egy elalélt katonát, jelezve jelenlétüket, de ezenkívül szinte semmi sem mozdult. Világvégének számító déli helyőrség voltunk, így csak akkor volt [… Tovább]

*     Közben ismét kiszóltak a buszból. – Öt percetek van az ultimátumból! Ha nem teljesítitek a követelést, kivégezzük az első áldozatokat. Az autóbusz elején jól lehetett látni, amint három gyereket beállítanak a vezető előtti ablakba, és hátuk mögött [… Tovább]

újabb három jelenet 3. jelenet   a kis emo-s üveges tekintettel bámul ki az amúgy párától és tagekt?l átlátszatlan, betonfalra mutató ablakon. a kocsi végében áll, mintegy ellenszegülve az utazóközönségnek, és görcsösen próbálja lazának feltüntetni magát: háttal a falnak d?l, [… Tovább]

PITYUKA – második rész *   Alig nyeltük le az ebédet, Pityuka vizet inni sem hagyott.  — Na gyerünk, egy-kettő, vetkezz, hogy megmasszírozzalak! — Hála az égnek komolyan tetszik neki a „munka”, amit kitaláltam. Hogy ne unatkozzunk, faggatom: — S [… Tovább]

Hét részből álló elbeszélés sorozat, egy lányról, aki máshol talált új hazát.*       Ülök a szobámban semmire se nézve, de mindent látva. Bejön Veronika a főnővér, mint annyi százszor és megkérdezi, hogy ezzel, vagy azzal hogyan legyen. — [… Tovább]

„…másként képzeltem el kicsit a bevonulásomat az életedbe, nem állítom, hogy éppen győzedelmesen, csak másként.” *     * Ica mama az ebédfőzéshez tette meg az első előkészületeket. Kivette a húst a hűtőszekrényből, kicsomagolta egy tálba, majd egy kisebb kosárban [… Tovább]

„- Már bocsánat, uraim… – válaszoltam elsötétülő képpel, és nagyon rossz érzés kerített hatalmába. Kályhacső legyek, ha ezek nem rendőrök.” * *   Balra az utolsó ajtó, azt mondta Emese. Mindenekelőtt behordom a hetvenhét bőröndömet, utazótáskámat és reklámszatyromat a vendégszobába, [… Tovább]

Az őrszobán minden ugyanúgy zajlott, mint reggelente bármikor. Már hajnalban hangos a fogda, az előző este bevitt utcalányok, hajléktalanok, garázdálkodók hangoskodásától, mellyel nem tetszésüknek, felháborodásuknak adnak hangot. *       A létszám teljes. Megérkezett a nyári szünidős kisegítő diák [… Tovább]

Bevittem a kávét meg a hozzávalókat a szobába, és egy másodpercre megijedtem. Emese nem volt sehol. A nyitott erkélyajtó felé néztem, az erkélyen pedig megláttam Emese alakját…*     Töltöttem, ittam, rágyújtottam. Valamiféle soha nem érzett nyugodt józanság szállt meg, [… Tovább]

„Emese kiszabadította magát ölelésemből, ő is megpróbált mosolyogni…” *     A fürdőszobában, törölközés közben jutott eszembe, hogy nem hoztam be magamnak egy tiszta gatyát. Sebaj, egyedül vagyok, ki a manó látna most engem. Tán Kata? Hahaha, neki aztán esze [… Tovább]

* *   Kinyitottam az ajtót, Emese köszönés nélkül beviharzott a lakásba, megállt a szoba közepén, csípőre tett kézzel fürkészően körülnézett. — Összepakoltál, vagy saját magadon kívül mindent itt akarsz hagyni? — kérdezte pattogó ritmusban. — Itt minden érintetlennek látszik. [… Tovább]

*     — Sanyi. Bóka Sándor, tisztelettel — tolta elém a vodkát Sanyi. Volt ebben a hapsiban valami, amivel nem tudtam magamban mit kezdeni. Első látásra egy nagydarab, kalácsképű szivarnak látszott, aki egy csepp szimpátiát nem ébresztett maga iránt. [… Tovább]

„Halló, Kata? Várj egy másodpercig, kérlek. Kinyitom az ajtót”, Emese mosolyog a küszöbön, kezében egy gyanúsan pezsgősüvegnek látszó pezsgősüveggel.*     Tyűha, rendesen megszunnyadtam. Délután öt óra, fáj a fejem, már megint pisilni kell. Intézzük csak el gyorsan, aztán egy [… Tovább]

A háború alatt Mariska, a másik asszony nappal a borbélyszék mellett állt. �? is szerzett nagy nehezen egy „selejtes segédurat”, aki pár nap után megszökött a napi bevétellel. A szalmaözvegy többé nem próbálkozott újabbal. Begyakorolta inkább a borotválást és kiírta [… Tovább]

Napokig nem ettem, és nem voltam hajlandó senkivel sem beszélni.  Április 23-án két férfi jött hozzánk látogatóba. Mindketten fekete öltönyben voltak, kezükben aktatáska. A magasabbik sz?ke hajú, kedvesen próbált beszélni velem. Kérdezgetni akart, de én nem válaszoltam. Nem engedték, hogy [… Tovább]

Klasszikus mondás: ââ?¬Å¾Cherchez la femme”- keressd a n?t!       (Nagyszüleim emlékére)     Sok-sok esti beszélgetés elevenedik fel, ha az ember – a felette sokasodó évekkel – magára marad. A gyertya, vagy a hangulatlámpa fénykörében életre kel a mindig [… Tovább]

A háború kegyetlen, barbár játéka a sorsnak.   Kiszolgáltatott bábokká alacsonyít minden emberi lényt beleértve – nem csak a katonákat és a hozzátartozóikat, hanem – mindenkit, aki azid?tájt él és mozog. Jen?nek és Lénárdnak is teljesítenie kellett „hazafias kötelezettségét” és [… Tovább]

Harangoznak Szebenben, Szebenben, vajon ki halt meg benne, meg benne?// Szegény székely legénynek, szeretője szegénynek, szegénynek. (Székelyudvarhely környéki népdal)*         A falu szélétől utak indultak a világ felé. Jó utak s rossz utak. Simák s gödrösek. Görbék meg egyenesek. [… Tovább]

*                 A világ legjobb üzlete   Vasárnap kinn talán nem éppen olyan szauna, mint az előző napokban, ezért elhatározzuk, hogy elmegyünk megnézni azt a kialítást a New Orleans-i múzeumban, amit már jóideje hirdetnek mindenfele. A kiállítás címe: „Jefferson [… Tovább]

    Lilla unottam bámészkodott az ablaknál. A csipkefüggönyön keresztül a szemben lévő Zalcer kávéházra látott, ahol Gombkötő doktor még mindig konyakozott, pedig már egy órája elment tőle. Elmosolyodott, mert a doki mellett a barátja, Lenz úr, a kóser mészáros várakozott egy [… Tovább]

  Április 1. Bolond egy nap   „Több tehetséges n? veszett már el házasságban, mint háborúban, éhínségben vagy járványban." / Szörnyella De Frász   Amíg a vasalóm nem melegszik fel egészen, egy kicsit mindig folyat, ezt igazán megjegyezhettem volna már, [… Tovább]

  Április 15. Évek az es?ben   Napok óta zuhog. Ez a szokatlanul hideg, es?s id?járás egyáltalán nem normális errefelé, mint ahogy azt egyébként mi már korábban – és nagyon helyesen – feltételeztük. Hetek óta nem sütött a nap: a [… Tovább]

8. beszélgetés *   A tegnapi hosszú beszélgetés alaposan elfárasztott, téged pedig nagyon gyötör a nátha, legjobb lenne pár napot pihenned. A fáradtság nekem is alaposan szétzilálta a gondolataimat, majdnem üres a fejem. A Sanyiról szóló rész olyan vádaskodó, pletykának [… Tovább]

2. beszélgetés *   Isteni volt a séta, jól kiszellőztettük a fejünket. Ugye neked is jól esett? Vacsoráig még van idő, folytatom a történetem, ma még te is ráérsz. De ugye nem vagy nagyon fáradt. Lassan olyan nehezen mozdulsz, mint [… Tovább]

3. beszélgetés *      Jajj, de jó! Megint van időd, egy kicsit mesélek. Ugye nem vagy nagyon fáradt? Ígérem! Nem fogok az agyadra menni. Elmesélem túszul ejtésem történetét… Igen, igazad van, nem kellett volna türelmetlennek lennem, és nem kellett [… Tovább]

4. beszélgetés *   Idebújok melléd, olyan jó itt. De ugye nem én keltettelek fel. Elfáradtál a sétában, és elszunyókáltál, ahogy Johanna néni szokott. Sokat beszélgettünk azzal a hölggyel a hídon. Hallottam, együtt jártatok iskolába. Osztálytársak voltatok? Nehéz elképzelni téged [… Tovább]

5. beszélgetés *     Ó, hogy én milyen bolond voltam, úgy örültem annak a hírnek, hogy elmegyünk fagyizni, és meglátogatunk valakiket. Emlékszel, szép nyári délután volt. Én amúgy is olyan flangálós típus vagyok, imádok menni. Most mentünk hárman. Ez [… Tovább]

6. beszélgetés *     Talán nem kellett volna az első szerelmet froclizni, mert se rád, se rám nem vet jó fényt az én szerelmi történetem. Akkor te is gonosz és erőszakos voltál velem. Igen! Én most mindent úgy mesélek [… Tovább]

7. beszélgetés *   Azt mondtam, hogy a tűzijátékról mesélek. A nagy nyári tűzijáték számomra a csodálatos illatokat, a kellemes, hűsítő fagylaltot, az illatos, finom kolbászkákat is jelenti, nemcsak a sistergő, fütyülő, pattogó, nagy zajjal járó látványosságot. A szétpukkanó, sziporkázó [… Tovább]

*   Éppen itt az ideje, hogy papírra vesd a regényem. Már ismerjük annyira egymást, hogy bizalmasom légy, s elmeséljem életem történetét. Érdekes! Csak azóta gondolok az írásra, hogy azon a vasárnapon találkoztunk, tudtam, éreztem, hogy megváltozott az életem. Nagy [… Tovább]

Én vagyok itthon velük, én csavargókat és lustákat nem nevelek, ha ez se tetszik, vidd őket magaddal, és neveld őket te! Én meg elemésztem magam!*    A negyvenes évek dereka, vége a háborúnak. A hadifoglyok — ki nyugati, ki keleti [… Tovább]

Na, akkor ő is megütötte a lányát. Teljes erejéből az arcába vágott. A gyereket felszedte a földről, és óvatosan lemosta róla a vért.* folytatása következik  

Felzabáltak azok mindent, nem kérték, csak leakasztották a kamrából a sonkát, a kolbászt, oszt csak zabálták!*            Nem akaródzott a parasztnak bevinni a földet a kolhozba. — A szép kövér, erős lovakat, hogy agyonhajtsák? Meg azt a jó ekét… [… Tovább]

Találkozunk a fekete özvegy kishúgával, s átéljük a sivatagi utazók kínszenvedéseit Még a párnáig sem ér a fejem, s a felségem máris fölráz, hogy ne horkoljak. Töltöttem én éjszakát kényelmesebb ágyban is. Forgolódom egy ideig, hátha elalszik, s nem zavarja [… Tovább]

Nem kizárólag a nagymamák maradtak gondoskodás nélkül, de az újdonsült szül?knek is nélkülözni kellett a nagyszül?k segítségét.     Soha nem volt olyan évszak azel?tt, amely olyan nagy várakozással telt volna, mint az els? tanév megkezdését megel?z? nyár.       Beköltöztünk [… Tovább]

Ágnes, jó vezet?ként, nem egyszer?en összetartotta a társaságot, hanem mindenkire külön-külön figyelmet fordított.   Az egyetemi el?készít? ideje alatt nem sok id?t töltöttem a jöv? tervezésével, egyszer?en élveztem a lehet?séget, amit a sors kínált. A sors pedig kegyesnek bizonyult. Olyan [… Tovább]

Egyik alkalommal elpanaszoltam barátaimnak, hogy válásom már elkerülhetetlen, és csak egyetlen akadály tornyosul a kivitelezés el?tt: nincs hova mennem.       Nem minden alakul az elvárásainknak megfelel?en, különösen akkor, ha nem teszünk semmit annak érdekében, hogy megvalósítsuk terveinket. Mi [… Tovább]

Kata depressziója, hol feler?södött, hol egészen elviselhet?nek t?nt.       Jó lett volna hinni, hogy amit elrontottunk, még helyrehozható, de már képtelenek voltunk tenni érte. Hagytuk, hogy a sodrás vigyen minket, amerre elrendeltetett.        Kata kijózanított, mellette meg kellett [… Tovább]

„Hangja nyugodt volt, de éreztem benne a csalódottságot, és mintha valami halovány jele lett volna a távolságtartásnak is.”   Függ?ben lév? párttagságomról KISZ-titkárom mit sem tudott, munkás?r jóakaróm szándéka egyel?re ismeretlen maradt számára. Helyzeti el?nyömet igyekeztem kihasználni, ezért egyre bátrabban [… Tovább]

Mégis, a felvetése, hogy ismét házasodjunk össze, nem volt váratlan.     Ahogy volt nejem megmentett egy felel?tlen lépést?l, úgy vitt bele egy másikba. Megakadályozta ugyan házasságkötésemet Gizivel, de nem mondott le rólam. Utólag már nehéz megmondani, mi történt volna, [… Tovább]

„Az úton, amit vállaltunk, végig kell menni.”     Ha az ember hozzászokik a jóhoz, nehezen mond le róla. Így voltam én ezzel a házassággal is. A szerelem elmúlt, de az együttlétek bizakodással töltöttek el. A vasárnapi ebédek lehet?séget adtak [… Tovább]

Ha Zsófi nem olyan magányos, és én sem érzem magam annyira elhagyatottnak, nem történt volna meg, ami ilyenkor elkerülhetetlen közeli ismer?sök, testi-lelki jó barátok, vagy sógorok között különösen, ha egyikük n?, sz?ke és kék szem?.   Ha Zsófi nem olyan [… Tovább]

Gizi kivirult, és még kívánatosabbá vált, mint valaha. Nekem pedig egyre rosszabb kedvem lett, ahogy közeledett az esküv? napja.     Érezni lehetett a feszültséget, amikor Gizi megjelent a m?helyben, jó étvágyat kívánt, és letette tízórais csomagját az asztalomra. Kedves [… Tovább]

A katéteres vizsgálat nem mutat semmi biztatót.     Alszom már, vagy azt gondolom. Kérdés vagy válasz? Karomat felemelem, vagy csak próbálkozom, segítenem kell a balnak, nem engedelmeskedik a parancsnak. Mellkasomban dübörög szívem minden dobbanása, fülemben a monoton zúgás id?nként [… Tovább]

„Nagyon örültem az értesítésnek, melyben tudatták velem a felvételi helyét és id?pontját…”     Nagyon örültem az értesítésnek, melyben tudatták velem a felvételi helyét és id?pontját. Végül is beadtam a derekamat, a szakosítót választottam. A vizsga szombati napra esett, nem [… Tovább]

Cinikus lettem, és b?ntudat helyett elégtételt éreztem inkább.   Természetesen az esküv? lemondását nem fogadták egyöntet? lelkesedéssel a környezetemben. Mégsem találkoztam elítél? megjegyzésekkel, vagy kioktató hangú intelmekkel. Egyedül f?osztályvezet?m neheztelt egy kicsit, mert mindhármunk sorsát a szívén viselte, nem akart [… Tovább]

Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Ã?gy tudnám összefoglalni az utóbbi hetek eseményeinek tanulságát.     Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Így tudnám összefoglalni az utóbbi hetek eseményeinek tanulságát. Ezzel azonban még nem [… Tovább]

Az ügyvédem késett, és mivel jelenléte nem változtatott volna semmit a tényeken, beleegyeztem, hogy a tárgyalás nélküle kezd?djön el.   A három év alatt sokszor megfordult a fejemben, engedek a csábításnak, és jelentkezem a szakosítóra. Egyre er?sebb vonzódást éreztem a [… Tovább]

Finoman kihívó viselkedése, ujjatlan trikójának kacér domborulatai minden másról elterelték a gondolataimat.    Nem éltem remete életet Julival való szakításom után sem. Azt, hogy m?téten esett át, és medd?vé vált, csak évekkel kés?bb tudtam meg, második házasságom idején, egy közös [… Tovább]

December elején megszületett a fiam, így még abban az évben leszereltek.   December elején megszületett a fiam, így még abban az évben leszereltek. A karácsonyt már otthon töltöttem, pedig tettek rá kísérletet, hogy visszatartsanak, de legalábbis emlékezetessé tegyék a távozásomat. [… Tovább]