Nem éltem remete életet Julival való szakításom után sem. Azt, hogy m?téten esett át, és medd?vé vált, csak évekkel kés?bb tudtam meg, második házasságom idején, egy közös ismer?sünkkel való találkozás alkalmával. Ismer?söm azt is elmondta, hogy Juli egy úszómesterrel él, aki beköltözött abba a házba, amit a szülei építettek, a velem való szakítás fejében. A dolog úgy nézett ki, valóban révbe jutott, már nem köti hozzám, az elmúlt évek emlékéhez semmi.
Megpróbáltam kitörölni az életemb?l, de sejtjeim még sokáig ?rizték mozdulatait, haja illatát, b?re érintését. A házasságom emlékei is élénken éltek még bennem, a múlt pedig, csak egy karnyújtásnyira aludt t?lem. Néhányszor bekéredzkedtem nejem mellé éjszakára persze, csak barátságból, hogy megvigasztaljam, vagy magányomat enyhítsem. Felizgatott a tudat, hogy más kapcsolatai is vannak, most pedig velem csalja meg ?ket. Arról nem is szólva, hogy kívántam a testét, amit két gyerek szülése után is vonzónak találtam.
Bujálkodásunk ideig-óráig kielégített, de mindketten tudtuk, nem sokáig mehet ez így. Külön utakon kell járnunk a szexuális életünkben is, szakítanunk kell beidegz?déseinkkel, szokásainkkal.
Más partnert kerestem, és mindig találtam magamnak. Egy-egy jól sikerült este kis szobám kinyitható kemping-ágyán, méltó módon fejez?dött be. Kényelmetlenséggel járt, egyben találékonyságra is ösztönzött. Csak egyszer csukódott össze alattunk, éppen a végkifejlet közelében. Azon az éjjen nem a testiség került a középpontba, szórakoztató történeteket meséltünk egymásnak ââ?â?¬ hasonló témában ââ?â?¬, majd’ megszakadtunk a nevetést?l, a reggelig tartó „szituációs gyakorlaton”. Nem jelentett semmi gondot ez az életforma, szinte szabadnak éreztem magam, amíg meg nem ismertem Gizit. Gizi is a cégnél dolgozott, nejem beosztottjaként. A fiatal, és mindig vidám lány egy vállalti kiránduláson keltette fel figyelmemet. Finoman kihívó viselkedése, ujjatlan pólójának kacér domborulatai minden másról elterelték a gondolataimat. Úgy alakult, hogy kés? délutáni megérkezésünk után már nem akartam hazamenni.
Gizi meghívott, töltsem nála az estét, aludjak náluk, ha van kedvem. Nekem pedig a kedvemnél, csak a vágyakozásom volt nagyobb.
(Folyt. köv.)
Budapest, 2012. május
Legutóbbi módosítás: 2019.06.27. @ 08:12 :: Horváth János
