Vandra Attila : Rendőrapuk árnyékában 3.

Előzmények. Miközben öt fiatalt (kettejük rendőrcsemete) a véletlen s a kamaszkori lázadás hoz össze, Udvarhely drámai események színhelyévé válik. Kovács András nyugalmazott erdész kutyasétáltatás közben egy kamaszlány hullájára bukkan. Sajnos a zápor minden nyomot elmosott…

1.     Az első nyomok

Amikor visszaért az irodájába, Csíky Béla főhadnagy azonnal felvette a telefonkagylót, és hívta a kórboncnokot. Dr. Kelemen épp befejezte a boncolást, de a jelentéssel még nem készült el. Szóban tájékoztatta a főhadnagyot.

– 13-15 éves lehet. A fejére jókora ütést mértek feltehetően egy vastag faággal. De nem ez okozta a halálát. A tüdejében víz volt, tehát a halál oka fulladás, ámbár az a fejsérülés feltehetően a halálát okozta volna, ha nem viszik azonnal kórházba. Az elkövető feltehetően vele szemben állt, minimum 175 cm magas, jobbkezes. Az áldozat testén akadnak dulakodásra utaló kék foltok, megkötözésre, fojtogatásra utaló nincs. Dulakodás közben megfosztották néhány szál hajától. A kitépett haj a tarkójáról hiányzik, akár menekülés közben is megragadhatták, visszarángatták, majd a másik kézzel fejbe verték. Elveszthette eszméletét, s mivel halottnak hitték, vízbe dobták. Nem szűz. Hüvelyében nem találtunk spermát, és recens deflorálásra utaló nyom sincs. A körme alatt sincs bőr, vér vagy textil-anyag. Erőszakos behatolásra utaló sérülés nincs a hüvelyében. Ám a hüvelykenet egy zsiradék jelenlétét mutatta, elküldtem a laborba, összetétele feltehetően megfelel az óvszereken használtakkal. A szájában a spermát csak a kenet mutatta ki, mivel nyitott szájjal „úszott” a vízben, nagy része kimosódott, DNS-vizsgálatra nem elégséges. Fantájéki szőrzetet sem találtunk a szájában.
– Tehát feltehetően egy prosti…
– Vagy arra kényszerítették, de ellenállt. Vér, bőrmaradvány, textil nyomát nem találtunk a foga közt, de az erős sodrású víz akár ki is moshatta, tátott szájjal sodorta a víz.

Csíky Béla nem túl bizakodva adta ki a parancsot az ismert örömlányok kihallgatására. Tapasztalta már, amint felkeresik az elsőt, öt perc múlva a mobiltelefonoknak hála mind tudni fogják, hogy ki akarják hallgatni őket. Egy részük felszívódik, a többi nem mer vagy nem akar vallani, s feltehetően egyik sem fogja felismerni. Korát tekintve, s mivel a rendőrség adatbázisában nem szerepel, nem valószerű, hogy régi szaki, tehát jó részüknek még hazudnia sem kell…

A helyszíni jelentés semmi hasznosat nem talált. Feltehetően nem ott helyben dobták a folyóba, hanem a víz sodorta oda. Az zápor minden használható nyomot elmosott.

Esztojka János ezredes hiába próbálta nyugtatni a kedélyeket a sajtótájékoztatón, csak úgy záporoztak felé a kérdések a folyóban talált halott lánnyal kapcsolatban. Hiába volt több éves gyakorlata a sajtótájékoztatók alkalmával feltett kérdések elhárítása terén, végül az egyik kellemetlen kérdés csak kihozta a sodrából, minek következtében a szándékánál élesebb hangon ismételte meg a megnyugtatónak szánt szöveget. De a stressz miatt elejtett egy nem szerencsés mondatot is, ami támadási teret biztosított a sajtó képviselőinek:
– Biztosíthatom önöket, minden iskolával felvettük a kapcsolatot, már ellenőriztük. Nem diákja egyik iskolánknak sem, feltehetően nem városunk polgára, hanem egy prostituált, aki…

Nem ejtette ki száján a szót, hogy „csak”, de szavai mögött ott lógott a levegőben. Egyik élelmes riporter azonnal kiszúrta, és értelmezte a hangnemet:
– „Csak” egy prostituált?
Esztojka János észbe kapott. Mély lélegzetet vett, hogy lehiggadjon, csak utána válaszolt
– Nem használtam a „csak” szót, hallgassa vissza a felvételt!
– De hangneme azt sugallta… – támadott vissza a riporter.
– Hangnememből inkább a városunk polgárainak, főleg az aggódó szülőknek a megnyugtatásának szándéka érződhetett ki. Azt hiszem ezt érthette félre. Nekünk rendőröknek, ha jól akarjuk végezni munkánkat, félre kell tennünk előítéleteinket, hogy a tényekre figyelhessünk. Önöknek. riportereknek megvan a szabadságuk érzelmileg megközelíteni az esetet. Zárójelben megjegyzem, egyesek vissza is élnek vele. Szenzációt keresve szabadon beleszőhetik saját, az olvasótáboruk feltételezett vagy valós sztereotípiáit, előítéleteit. Ám egy rendőr csak tények alapján nyomozhat. Nincs jogunk egy prostituált fölött ítélkezni, hiszen ők megannyi félresiklott élet… Egy áldozattal egyidős lány álmodozhat a szuperszonikus repülők, luxusautók és a digitális világ korában a fehér lovon eljövő királyfiról, de biztosíthatom, egyik sem arról, hogy prostituált legyen belőle. És olyan szülő sincs – még ha prostituált lenne, akkor sem –, aki szándékosan erre nevelné gyermekét. Ha tényleg az volt az áldozat, ahhoz, hogy elkapjuk a gyilkosát, előbb meg kell találnunk az embert benne. Mi vagy ki kényszerítette erre a társadalom által megvetett életpályára, hiszen ez lehet a kulcsa gyilkosa megtalálásához. Ha tényleg úgy kezelnénk az esetet, hogy csak – nyomta meg a szót – egy prostituált, az olyan precedenst teremtene, mely lavinát indítana el. „Tisztes” polgárok lányainak az élete is veszélybe kerülne. Biztosíthatom, riporter úr, az esetet egy ember életének kioltásaként kezeljük – nyomta meg a szót. Ám jelezni szerettem volna, egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy a szülőknek pánikba kell esniük, mert egy kamaszlány-vadász gyilkos jár-kel a környéken áldozatára lesve. Ennek ellenére, amíg a tettes kiléte nem válik ismertté, és főleg amíg szabad lábon van, kérem a szülőket, fokozottabban figyeljenek oda gyermekeik biztonságára. Mi sugallja Önnek, riporter úr, hogy felelőtlenül akarja kezelni a rendőrség az ügyet? – kapta vissza a rendőrfőnök a lélekjelenlétét.
A riporter elismerően biccentett, mintha azt mondta volna: „ügyes szöveg!” Ám egy másik nem hagyta annyiban:

– Milyen nyomon indul a nyomozás?
– Ne haragudjon hölgyem, amíg a nyomozás tart, ez az információ titkos.
– Van egyáltalán érdemi nyom, amin elindulhatnak?
A rendőrfőnök pillanatnyi habozása elég volt a riporternek. „Tehát nincs…” vonta le a következtetést.
– Ismételjem meg az előbbi kérdésére adott válaszomat? – észlelte a riporternő elfojtott mosolyát. – Egyelőre a legfontosabb és legsürgősebb kiderítenünk az áldozat személyazonosságát. A boncolást követő laborvizsgálatok eredményeit is várjuk még, azok is adnak majd támpontot. Lesz nyom, amin elinduljunk – próbálta elejét venni a pánikkeltő riportnak.

A laborvizsgálat igazolta a kórboncnok feltevését. A halott lány halála előtt kondomot használva közösült. Mivel az elég valószerűtlen, hogy egy tizenhárom-tizenöt éves lány ugyanazzal a férfival orálisan és vaginálisan is önszántából szexelt rövid időn belül, sokkal valószerűbb a többszörös közösülés váltott partnerekkel. Bár egyetlen ütést mértek rá, a szemtanú vagy tettestárs létét nem lehetett kizárni… Se a szájában talált nikotin és kátránynyomok, se a vérében talált alkohol nem volt különösen meglepő, annál inkább a kokain. Tehát drogozott is… Ez túlmutat egy „egyszerű”, hirtelen felindulásból elkövetett emberölésen, itt többről van szó. Kábítószer, emberrablás, erőszak, prostitúció, s talán a szándékosság lehetősége is felmerül… Komoly bűntény!

A rendőrkutyákat többször is végigsétáltatták a folyó mindkét partja mellett, hátha szagot fog valamelyik, s akkor kiderülhet, hol dobták a folyóba. Ám a hatalmas zápor  nemcsak a nyomokat, hanem a szagokat is elmosta.

Az áldozat ruhái sem adtak támpontot. Akadt közöttük román gyártmány, meg holland is, de hát azt „másodkéz” ruhaüzletben is beszerezhette. Ékszert nem találtak rajta. Kirabolhatták? S miközben menekülni próbált… Talán „mesterségéhez” semmi köze a meggyilkolásának?

Legutóbbi módosítás: 2022.11.07. @ 20:36 :: Bereczki Gizella - Libra
Szerző Vandra Attila 734 Írás
Fő foglalkozásom minden lében kanál. Vegyészmérnöki diplomával sok mindennel foglalkoztam, a legkevésbé a mérnöki életpályával, amelyet otthagytam, miután két évet lehúztam a feketehalmi „színes pokolban.” Azóta főállásban kórházi biokémikusként dolgozom, de másodállásban tanítottam kémiát, biokémiát, fizikát, vitatechnikát és kommunikációelméletet. Önkéntes „munkahelyeim” és hobbijaim még színesebbé teszik a foglalkozásaim palettáját. Számomra meghatározó volt a vitamozgalommal való találkozásom, mely után dominóeffektusként következett a meggyőzéselmélet, pszichológia (tranzakció-analízis) matematikai és pszichológiai játszmaelmélet, neveléselmélet, konfliktuskezelés… lehet valami kimaradt. Hobbijaim: a főzés, természetjárás, utazás, fényképezés, történelem, nyelvészet, az unokázás, és ja persze, szinte kihagytam: az irodalom! Maximalistának tartom magam, amihez fogok, azt szeretem jól végezni, de nem vagyok perfekcionista. A tökéletességtől hidegrázást kapok. Hiszem, hogy egy írónak nem az a szerepe, hogy tükröt mutasson a a társadalomról. Arra ott vannak a hírműsorok. Sokkal inkább az, hogy elgondolkoztassa az olvasót. Egyes írásaim “befejezetlen” , nyitott végével pont ez a szándékom.