Kisregény

Smaragd és vér XI. rész: Szilánkok

A 60-as évek vége felé felerősödtek az ír katolikus mozgalmak Észak-Írországban, ugyanis a katolikus kisebbség az élet szinte minden területén hátrányt szenvedett a protestáns többséggel szemben. Kezdetben a békés felvonulások módszerét alkalmazták. Az ulsteri rendőrség azonban több alkalommal is brutális [… Tovább]

Elbeszélés

Kisasszonyok 9. Rész

Tíz évvel később Sóskúthy kisasszony rendben tartotta a birtokot, az intéző Forgáts Gáspár és Gerendeli ügyvéd élvezte a bizalmát. A pénzügyeket meg kellett beszélni a kisasszonnyal vagy az édesapjával. De általában a kisasszony volt az, aki mindenben intézkedett. Az úr [… Tovább]

Elbeszélés

Kisasszonyok 8.rész

Doktor Gerendeli Sámuel, az ügyvéd   A jólmenő irodával rendelkező negyvenes ügyvéd édesapjának köszönhette, hogy aránylag fiatalon ilyen jómódban élhet. Édesapjától — aki egy vadászbaleset késői áldozata lett — maradt rá a gazdag ügyfélkörrel rendelkező iroda. Hat évvel korábban érte [… Tovább]

Elbeszélés

Flóra kisasszony 2.

Klára kisasszony érkezése   Akkor kellett elszakadnia Ellától, mert ilyen mételyt nem tanulhat, egy vallásos kislány így nem gondolkozhat, és pont az ő tisztes és vallásos, erkölcsös családjukban. A kis Flóra ekkor volt hat éves. Menesztették a nevelőnőt, és ekkor [… Tovább]

Elbeszélés

Flóra kisasszony 3.

  Klára egy elszegényedett magyar nemesi család gyereke, Aradhoz közel éltek, ott volt a birtokuk, amíg a papája váltót nem adott a testvéréért. A nagybácsi főbe lőtte magát, mert nem tudott fizetni a takaréknak. Sajnos elkapkodta az öngyilkolást, mert akkor [… Tovább]

Kisregény

Nikáb 20. A szörnyeteg

Angéliqutől Legrand felügyelő megtudja, hogy a merénylet napján Maryam öccsét szörnyetegnek nevezte. Ám Angélique ugyanakkor kizárta a szerelmi kapcsolat lehetőségét a két eltűnt közt.   A szörnyeteg   Miután elbúcsúztak, és magára maradt, Bernard Legrand felügyelőnek hiányérzete támadt. Nem messze [… Tovább]

Elbeszélés

Az aranyifjú 20.

20.   Robert szeretett volna még mesélni, hogy mi is történt vele az elmúlt időben, ám az utazás fáradalmai hamar ledöntötték a lábáról. — Holnap mesélek. Most hagyjatok pihenni, mert itt az asztalnál fogok elaludni. Családja csodálkozott is, hogy valami [… Tovább]

Elbeszélés

Az aranyifjú 1

  A csónak lassan ringatózva közelítette meg a hajót. Utasai alig látszottak ki belőle. A leszállni készülő esti sötétség is segítségükre volt ebben. Minden okuk megvolt arra, hogy láthatatlanok maradjanak. A csónak lassan hozzásimult a hajóhoz. — Biztosan ez az [… Tovább]

Elbeszélés

Az aranyifjú 3.

  3.   Vacsora végeztével, a legtöbben a fedélzetre mentek friss levegőt szívni. Robert még egy darabig maradt a fiatal egyedülálló hölggyel. — Kedves Katyerina, ugye szólíthatom így. Kérhetném, hogy tartson velem most a hajó kávéházába? Nagyon felcsigázta az érdeklődésemet [… Tovább]

Kisregény

Délibáb

  Az út jégbordás hátába csontig vájó nehéz hideg kapaszkodott. Egy néptelen, kacskaringókkal ébren tartó úton a település benzinkútjához ért, s nyomban a mozgássérültek parkolására fenntartott helyre tolatott annak ellenére, hogy a környéken széltében-hosszában csak az ő racing zöld jaguárja [… Tovább]

Kisregény

A táltos lánya 27. Küz kuumay

Arüszlán, hogy bebiztosítsa hatalmát, féltestvére fiát, Karát szemeli ki Dilay férjéül, azzal a szándékkal, hogy utólag Sári Kán unokájától megszabadul. Csaban és Kara közt első pillanattól kedve felforrnak az indulatok, Arüszlán türelemre inti Karát.       A tavaszi napéjegyenlőségkor [… Tovább]

Vers

Vagány oratórium-részletek (2)

Az újpesti vagányok emlékére, akik közé magam is tartoztam. És akikre név szerint is emlékszem.*   Alapprogram   Holnaptalan napok születnek, órák és percek mind üresek, csak mersz létezik, nincs gyávaság, tam-tamot ver félrecsúszottság.   Utca anyánk, grundos apánk nevel, [… Tovább]

Vers

A kék lovagtorony / részlet /

Lovag       Ülök a szemedben,     szivárvány-gödörben,     ezüstszürke kráterek     peremén járok,     távoli üvegcsarnok     pilléreit tartom.   Királylány        Mélytengeri      kagylóba      zárul tekinteted.   Lovag        Megsz?rt ragyogás      vagy az óbor      tisztaságán. [… Tovább]

Vers

Ősz (második felvonás)

    Végtelenek lettünk, kedvesem. Nem fog rajtunk semmi. Soha. Kortalan szeret?nk az ?sz. Vénasszonyok tüzes nyara. Ablakom alatt a Maros megáll. Épp hogy folyik, lusta teste kanyarog álmos bokrok között, Bogyóit véresre festve. Ökörnyál fonódik testünkre, S mi így [… Tovább]

Vers

Ébredés (IV)

Versemben most álmodom,az ébredés oltalom: a hajnalok kusza rendjébe belebotlom. Teszem megszokott dolgaim,és mint máskor, most sem találok kiutat.Egy korai bentlakó matatkiforgatott zsebeimben,csak egy falat kenyérre, ha telik.Végleg elnyelik a hangok a csendet,egy kukásautó csörömpölvevág közöttük rendet. Amint az egyik [… Tovább]

Kisregény

Csángó a Libapásztor lányka kútjánál

Foto: Panoramio Részlet egy kisregény „Hej, gyimesi halastó, halastó, Belestem szekerestül, lovastól, Gyere babám…”   A régi városháza előtti piactéren áll a méltán turista látványosságnak számító Gänseliesel-Brunnen, azaz a libapásztor lányka kútja. Minthogy a hétvégéim általában szabadok voltak, mert az [… Tovább]

Elbeszélés

Volapük Krónikák III.

… a hadügyminiszter, aki a miniszterelnök vejeként a kormány rendíthetetlen sarkkövének számított, emlékeztette a magáról kissé megfeledkezett kollégáját… Ã? Ã?  1. A demokráciában valahogy nem illik a tömegbe lövetniÃ? Ã?  2. Ha akarna, sem tehetne eleget a kérésnek, lévén, hogy a Hadsereg [… Tovább]

Elbeszélés

A tornakör

(a „mi mennyi” folytatása) Gyárfás más pályán mozgott. Nem volt sem matek zseni, sem semmilyen zseni, csak egy élénk eszű, vidám fickó, akinek nagy szíve van és minden igazságtalanságra érzékeny, aki segítőkész és módfelett ragaszkodik csodabogár barátjához, Szekeres Sanyihoz. Az [… Tovább]

Elbeszélés

Olé, olé …(naplójegyzet 1989 december)

A vonat száguldott kijelölt útján, közben itt-ott megállt a nagyobb városok állomásain. Néhányan leszálltak, helyükbe mások jöttek. Az újonnan érkezettek újabb híreket hoztak. Hírmorzsákat. Ahogy újabb és újabb felszállók csatlakoztak az többi utashoz, úgy sokasodtak a hírmorzsák. Sokasodtak, növekedtek, cipónyira [… Tovább]

Nincs kép
Kisregény

A szomjúhozó 2/1

2./1 fejezet Az orvos maga is nehezen kapkodta a leveg?t, tüdeje zihált, bárhogyan is leplezte, a ritka leveg?, a lépcs?k meredek egymásutánja megviselte. Félt. Félt er?sen, észre veszik rajta a papok, ereje végéhez közeledik. Igyekezett lassan, kimérten mozogni, igyekezett mélyeket [… Tovább]

Nincs kép
Kisregény

A szomjúhozó 2/2

2/2 fejezet Az ablakok rácsszerkezetén sz?rten szóródott fény, rávilágítva jelekre, formákra, színekre, ahogyan haladt a nap a pályáján az alkonyat felé. Az elfogyasztott növény gyorsan hatni kezdett a legyengült szervezetekben, hamar jött a révület. A jelenlév?k mindegyike ismerte a szemmozgás [… Tovább]

Nincs kép
Kisregény

A szomjúhozó 2/3

2/3 fejezet Leszállt az estét hozó felh?, fehéren gomolygott a legmagasabb építmények körül, majd süllyed lejjebb, egészen körül párnázta a hegyormot. Itt-ott áthatolt még a napsugár fehér fénye, itt-ott vörösen izzó napot lehetett megpillantani, amint nyugovóra tér, majd kék-fehér aranyával [… Tovább]

Nincs kép
Kisregény

A szomjúhozó 2/4

2/4 fejezet â?? Uram, kérlek, segíts gyermekemen! â?? könyörgött a maninik. â?? Mi a baj? â?? kérdezte higgadt hangon az orvos. â?? Ã?Å¡gy gondolom a tüdeje fázott meg, lázasan zilál, köhög, hörög. Etzâ?¢nab kérlek, segíts! â?? Segítek, ha tudok! â?? [… Tovább]

Nincs kép
Kisregény

Teakínálgató 1/1

Teakínálgató Anyám mikor meghalt, akkor kezd?dött. Én találtam meg ?t, az el?szobában feküdt a cip?tartó el?tt a földön. A padlóváza, aminek színéért mindketten odavoltunk, összetörve hevert a teste alatt. Gondolom, rázuhanhatott, miközben szédelgett a vérveszteségt?l. Kedveltem ezt az antikolt daráltmák [… Tovább]

Nincs kép
Kisregény

Teakínálgató 1/2

Álmomban újra tizenhárom éves vagyok. Megint katonásdit játszunk, mint minden este.A kis citromsárga lavórban állok meztelenül a konyhában a frizsider el?tt. T?lem egy karnyújtásnyira két kopott rozoga hokedli. Az egyiken Kálmán ül és néz. Közben kis mondókát dudorászik.– AKI NEM [… Tovább]

Nincs kép
Kisregény

Teakínálgató 1/3

Én, Énke felett lebegek.Mikor Énke anyja már sokat tologatta a zöldséget, Kálmán legyint, és feláll a hokedliról, majd bemegy a szobába, miközben a mondókát dudorássza.Anyám és Énke a konyhában marad. A cukkíni visszakerül a mélyh?t?be és anyám ad Énkének egy [… Tovább]

Nincs kép
Kisregény

Teakínálgató 1/4

Végre egyedül voltam. Szemem sajogott, a fejem fájt. A buktákat letettem a konyhaasztalra. A szobámban leültem a sminkes tükör elé. A seb még jó ideig látszani fog, gondoltam bosszúsan és leheveredtem a kanapéra. Este volt, mikor felébredtem. Ettem egy kis [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 3/1

3./1     Sebzett nem várta meg a táplálék ég? hiányát, a tél elmúlást hozó érintését. Vackába fészkelte magát a barlangban, nem túl közel és nem túl távol n?stényét?l. Nézte a távoli t?zet, a fények felszikrázását a borús égen, hallgatta a [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 4/1

4/1   Újra eljött a nap, hogy a Tudás Templomában összegy?ljenek a papok, a csillagászok, építészek, orvosok, vegyészek, kommunikátorok, a mindentudás papjai. Sorjáztak fel a lépcs?kön egymás után, jól beosztva erejüket, lélegzésüket, hogy kifulladás nélkül érkezzenek a csarnokba.   Chikchant, [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 4/2

4/2   Xocsitl várt. Várta a maninik visszatérését, ám ? késlekedett. Már újra elment fényes szekerén más vidékekre a Fenséges-ragyogású, felt?nt az ég királyn?je fehérarany köntösében a bíboros égen, de a maninik nem jött vissza. Xocsitl végzett napi munkájával, ellátta [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 4/3

4./3   Sebzett elindult az új nappal világosságánál, a reggeli hajnalpírban, élelmet keresni. Süld? nyámmogva követte, szájában érezte még az éjjel nyugalmát, álmosságát. Nem találtak már gyümölcsöt, a termés rég elérett, ami nemposhadt meg, az befordult a föld alá. A [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 5/1

5/1   A látogató sebesen haladt, karjaival, lábaival olyan mozgásokat tett, mint Rágó. Süld?, ha lába nem érte a meder alját, kapálózott, kezével, lábával hajtva maga alá a vizet, mint a négylábú állatok, mégis elég sebesen haladt ahhoz, hogy ne [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 5/2

5/2   Néhányan lélekben kiváltak a csordából, kiszakadtak a mindennapok monoton szürkeségéb?l, lelküket építették, készültek szívük megmérettetésére, majd ha átkelnek a folyón, a szívük könny?nek találtassék, mint a tollpihe. Nem vakította el ?ket talmi csillogása az aranynak, gyémántnak, nem süketítette [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 5/3

5/3   Benik a raktárban rendezkedett, rakosgatta a fogyó készletet, amikor Yax hozzá fordult kérdésével. Váratlanul szólalt meg, láthatóan ? maga is meglep?dött, hangját kongva verték vissza a falak. – Ültetni kellene a száraz földdarabokon, vissza kellene vinni az állatokat, [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 6/1

6/1     A tél tombolt, a fagy belehelte a föld sebeit, az izzó láván sisteregve olvad a hó, a t?zfolyamok parázslottak még egy ideig, dacolva a hideggel, faggyal, az elmúlás dermedésével, különös alakzatokban, laposan, mint a szétterül? víz, fodrosan, [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 6/2

6/2     Froggy Samex nyakát ölelve riadtan hallgatózott, szomjazott, éhes is volt már, de mégsem mert kilépni rejtekéb?l, onnan, ahol az anyja hagyta. Várt. A sötétben csak a macska teste volt számára a biztos pont, amibe kapaszkodhatott. Várakozott. Riadtan, [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 6/3

6./3   A szavazás megkezdődött. Titkos szavazás. Mindenkinél volt egy fekete és egy fehér golyó. A fehér golyó kristályból, a fekete golyó fából. Csak az els? szavazat koppant az ebonit edény alján, a második már csendült, ha kristályt dobtak. Az [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 6/4

6/4   Ahaw a hordához beszélt. Sebzett, Süld?, és a Lány megb?völten meredt reá. Ahaw lábai el?tt guggoltak mindannyian, a farkasok tisztes távolban köröztek körülöttük, Morgó távolabb egy sziklához dörzsölte bundás hátát. Semmit sem fogtak fel a szavakból, vagy mégis [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 6/5

6./5   A medve folytatta a vándorlást él?helye felé. Nyomában loholt kis csapata. A hegyoldalon találtak odvas fát, vezérük olthatta méz utáni sóvárgását. Jóllakva a léppel a medve, a maradékot a várakozók közé dobta. Süld? falánkul nyelte az édes lépet, [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 7/1

7./1   Ahaw elt?nt, ment a járm?véhez, a Fehérlóhoz. Lába feldagadt a vándorlástól, testében a tüskék sajogtak, de lelke nyugalma feledtette teste háborgását. Anyja ken?cseivel kente b?rét, mosolyogva, der?sen, vélt szabadságának örülve. Az égen átcikázott egy új fény, üstökös, vagy [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 7/3

7.3 / Kisslakinak, tisztelettel /     Reggeli fénynél elhalványult a lámpa fénye. A férfiak a fürd?ben beszélgettek készül?dés közben. – Chikchan nagyon készül az ünnepre. Isis ünnepe közeleg. A sötét szív? zsarnok már szomjazza az embervért. Már sóvárog a [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 7/2

7./2 /Kisslakinak, tisztelettel /     Szívós gyökerekkel kapaszkodott a földbe a lázadók nyírfája, karcsú törzse méltósággal állt, ágaival tisztán, fehéren nyújtózkodott az ég felé. Tzswen társai lettek a lázadásban a nyírfa er?s ágai: Benik, Ook, Yax, Ik’, Etz’nab, a [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 7/4

7./4   Sebzett kacska karja meggyógyult már, fájdalom és érzékelés nélkül lógott rosszul, formátlanul összeforrt válláról. A sérült kéz er?tlenül, torzan lengett minden lépésénél a felegyenesedett test mellett. Horzsolásokkal, sebekkel lett tele. Amikor az ember, menekülés közben visszaváltott kuszásra, élettelenül [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 8/1

8./1   A Lány nekiiramodott a bozótosnak, futott lélekszakadva, farkasokkal a nyomában.   Morgó iszonytató hörgéssel két lábra állt, teljes erejéb?l rávetette magát a szembenállóra, maga alá temette súlyával.   Sebzett hallotta a lelkében a hangot, amely zsákmánnyá tette támaszát, [… Tovább]

Kisregény

A szomjúhozó 8/2

8./2   Az Öreg a parton a f?ben megbújt, hirtelen egy mellé ugró nyúl fejére csapott a baltájával. Fogaival tépte, marcangolta a még élett?l lüktet? testet, falta a véres húst.   Kopasznyakú, görbe cs?r? madarak hang nélkül eveztek felette a [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 8/3

8./3    A párja rikoltva ugrott elé a f?be taposott csapáson, gödölye lógott élettelenül az er?s félkarján. Éles fejhangján sikítva hívta enni társát. Az asszony szaglászta a falnivalót, öklendezve elfordult, Tépett a bokrok gyümölcséb?l, beletömte a másik tátogató szájába, az [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 8/4

8./4   A hajnali nap fénye felragyogott a hegyek mögött, el?re küldte tapogatózó sugarait a Nap. A hegyormokon rózsaszín fény gyúlt. Az ég színe mély zöldr?l kékre váltott, a fehér páracsomókat felszippantotta a napfény melege. Éles kontúrral rajzolódott ki a [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 8/5

8./5 Isis zokogása, jajszava feler?sítve járta át a csarnokot, echó felelt remegve minden hangjára, kérdéseit megsokszorozta a visszhang. – Óh Osiris mindenek tudója, a földnek, a leveg?nek, a víznek, a t?znek ismer?je, teremt?je, mozgatója, hol vagy, én társam, éltet?m? A [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 9/1

9./1   A jégverést?l kék-zöld foltokkal, kifulladva érkezett Ook a párral a raktárba. Ahaw szólni sem tudott az örömt?l, amikor meglátta anyját, apját és húgát, Samexel együtt a bejárat mögött, biztonságban. Wink sürgette a kis csoportot, induljanak, szálljanak be a [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 9/2

9./2   Az anya felbátorodva rohant vissza csecsszopó kisdedjeihez, sebesen, mint a gazella, bátran, mint az oroszlán, haja sörényként lobogott utána. A földkunyhó résén becsusszant, kölykei örömteli vinnyogással fogadták. Kidobálta ?ket a résen, majd felkapta karjaiba a két porontyot, vitte [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 9/3

9/3 Elefántok érkeztek dübörögve, a vezérhím trappolt el?l, nyomában a csorda apraja nagyja. Körkörösen körbe taposták a t?zfészek körül a füvet, ledöngölve széles talpukkal a földet. Wink elvarázsoltan állt, és nézte, hogyan állítják meg a t?z terjedését az oktalan állatok. [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 9/4

9/4 Az orvos nehezen vette a lélegzetet miközben haladt felfelé a meredek lépcs?kön, a pirkadat fénye kísérte lépéseit. Nem álhatott meg szétnézni, hogy lássa a nyomait a földindulásnak, mert paptársai követték. Négy maninik a lépcs?n hozta újra Chikchant, mert a [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 10/1

10/1 Chikchan disznószemei ragyogtak az örömt?l, Manik düht?l elhomályosult szemmel, feszesen állt, két ajka széleit már véresre harapta kínjában, míg a beszédet hallgatta. Chikchan szólásra emelkedett. – Bocsássatok meg embertársaim, ha valaha, valamit ellenetekre tettem, mentségem a nemes szándék mindnyájunk [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 10/2

10./2   A Feketeló jár?rei a domboldal legközelebbi barlangjában találtak menedéket. Ott találkoztak mind a négyen. – Honnan tudtad, hogy itt a barlang, teljesen képtelen helyen van, nem olyan magas a hegy, hogy feltételezni lehessen, hogy a sziklák barlangot rejtenek [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 10/3

10./3   A kis lakhelyek, k?be vájt otthonok, k?b?l, fából épült kis házak ünnepre voltak díszítve. A sár nyoma itt-ott folttal éktelenkedett a mezsgyén, a kövön, a házfalon, eloltotta a virágzó kertekben a színt, de mégis, tisztán csillogott minden a [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 10/4

10.4   Két er?s karú maninik feltette a kövekkel teli urnát az áldozóoltárra. Tzswen és Chikchan két oldalról odaállt mellé. Ook kalapácsát magasra emelte, kivárt, míg mozdulatlan némaság lett mindenütt, tán még a szél is visszatartotta a maga fújását, amikor [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 11/1

11./1 Lilia a hevenyészett asztalhoz tessékelte a társait. Repdesett körülöttük, mint egy kis fényes szem? madár, kiszolgálta ?ket étellel, itallal. ?maga nem telepedett le étkezni közéjük, hiszen nem volt már gyermek, hogy leány létére is az asztalnál lenne a helye, [… Tovább]

Kisregény

FEKETE-FEHÉR: IGEN? NEM? I.

Az írás az Er?szakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur)    Amikor az utolsó beteg is elköszönt, levette nyakából a sztetoszkópot, és gondosan bezárta a fémkazettába. – Mbwana[1], ezt hozta a postás – nyújtott át a házi inas egy [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 11/3 vége

11./3   Mintha csak egy test és egy lélek lenne, úgy lopakodtak együtt a pumák holdárnyékban. Az enyhe szél lustán simított végig bársonyos, fekete hátukon, selymes tenyerével mögéjük vitte a szagukat. Osont a falka fától-fáig, k?faltól-k?falig, egy ütemre lélegezve, egy [… Tovább]

Sci-fi

A szomjúhozó 11/2

11./2 Süld? szájából kifordult a hús, mert forró volt és büdös a füstt?l. A tüzet bámulta érdekl?dve, felemelte meg leengedte a kezét, nyúlkált a kápráztató forróság felé, legy?zve ösztönös tartózkodását a t?zzel szemben. Mind kisebb köröket írt le a t?zrakás [… Tovább]

Kisregény

FEKETE-FEHÉR: IGEN? NEM? II.

Az írás az Er?szakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur)     Edmund albérletben lakott a Körút egyik feketévé füstöl?dött öreg házában. „Tessék, tessék!" ââ?â?¬ mondta kedvesen, tökéletes magyarsággal, amikor kitárta az ajtót. Anna tartózkodó érdekl?déssel méregette. Edmund magas [… Tovább]

Kisregény

Áhítozó

2. Feoh, bodzafa bokor a ház mellett   Elaniny tétován állt, hol Kenoccha felé lépett, hol vissza Mahon mellé. − Mit tegyek ezzel a lénnyel, hiszen gyermek embernek is, asszonynak is! Még soha sem neveltem hozzá hasonlót! Szabadon élt, mint [… Tovább]

Kisregény

FEKETE-FEHÉR: IGEN? NEM? IV.

Az írás az Er?szakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur)       ââ?â?¬ Miért nem indulunk el valahova, egyszer?en úgy találomra? ââ?â?¬ kérdezte egy vasárnap Anna, mert élvezte a gyors helyváltoztatás szabadságát. ââ?â?¬ Nem is ismerem a saját [… Tovább]

Kisregény

FEKETE-FEHÉR: IGEN? NEM? V.

Az írás az Er?szakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur)   Mike-nak biciklije sem volt soha, nem hogy autója, de spórolt, és egész nyáron keményen dolgozott. Minden lehetséges túlórát elvállalt, csakhogy vágyálmát egy nap ebben a sötétkékre festett púposhátú [… Tovább]

Kisregény

FEKETE-FEHÉR: IGEN? NEM? VI.

Az írás az Erőszakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur)     VI.   ââ?â?¬ Te csak jól bekávéztál! ââ?â?¬ húzta Gyuri Annát az előadáson. Anna felvetett fejjel, kihívóan nézett rá. ââ?â?¬ Na, nem kell mellre szívni, megértem ââ?â?¬ [… Tovább]

Kisregény

FEKETE-FEHÉR: IGEN? NEM? VII.

Az írás az Er?szakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur)    A kövér Annára szegzett tekintettel továbbra is hallgatott. Látszott rajta, hogy enyhe bosszússággal mérlegeli a hallottakat, de a kövérkés eszmei h?ségre következtetett Anna szavaiból, és megenyhült.   ââ?â?¬ [… Tovább]

Kisregény

FEKETE-FEHÉR: IGEN? NEM? VIII.

Az írás az Er?szakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur)   Anna napokig nem ment Anyáékhoz. Telefonált nekik, hogy zárthelyire készül, magol. Amikor végre felugrott hozzájuk szokatlan idegenség, levertség lengte körül. Anya és Apa összenéztek.   ââ?â?¬ Van valami [… Tovább]

Kisregény

FEKETE-FEHÉR: IGEN? NEM? X.

Az írás az Er?szakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur)       ââ?â?¬ Martin!   ââ?â?¬ Edmund!   ââ?â?¬ Ezer éve nem láttalak! Jó színben vagy!   Anna hajszál híján felnevetett. Bemutatkoztak.   ââ?â?¬ Martin Pécsen tanul az [… Tovább]

Kisregény

FEKETE-FEHÉR: IGEN? NEM? BEFEJEZŐ RÉSZ

Az írás az Er?szakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur)                                                                                            „Ez a komputer átka! Már megint millió reklám, meg pénzkér? levél" ââ?â?¬ sopánkodik Anna, amikor kinyitja a levélszekrény ajtaját. A színes prospektusok lavinaként zúdulnak a padlóra, [… Tovább]

Elbeszélés

ELVÁGYDÁS 1.

Egy költözés hiteles története                                                                Els? fejezet                                                                MATRIX                                        Avagy: „Minden, aminek kezdete van, véget is ér."              2007. január 1. hétf?   Évekig hittem, hogy csak a jelen a miénk; nincs múlt és nincs jöv?. [… Tovább]

Elbeszélés

ELVÁGYDÁS 2.

Egy költözés hiteles története.   Január 11.                                 Az én utam, a te utad…      Anyámtól tulajdonképpen két hasznos jó tanácsot kaptam az élethez: az egyik úgy szólt, hogy döntés el?tt semmi másra, csak az ösztöneimre hallgassak, a másik pedig, [… Tovább]

Írások

Genezis 1

Kopogtatott és belépett. Másra nem emlékezett, csak arra, hogymegfordult maga körül és zuhant, zuhant. Egész puhán esett le, nem is esett, valahogy egyszerűen csak ottvolt. Valami eddig soha nem érzett borzongás járta át, olyasféle, mint amikor szeretkezett. Érezte, hogy létezik, vagy [… Tovább]

Írások

Genezis 2

A belső harccal kezdődött minden. Addig létezett a tökéletes.   Tudta, hogy ha változtat rajta, elvész, vagy létrejön valami, de nem volt biztos benne, hogy más formában létre tudja e hozni. Mégis hajtotta valami belső ellentmondás. Ez a vajúdás megváltoztatta [… Tovább]

Írások

Genezis 3

Az első sejtek még hasonlítottak valamelyest az ős-egyhez. Alakjuk, halmazállapotuk, a bennük rejlő ‘tudás’ még egy piciny egységben volt. Fölhasználtak mindent, hogy élhessenek. Működésükhöz az energiát a tenger felszínén átszűrődő napsugarakból merítették. Mozogni nem voltak képesek, csak a hullámok sodorták [… Tovább]

Írások

Genezis 4

* A Föld eredendő energiáját folyamatosan a térbe leadva forgott saját tengelye, s keringett napja körül — a többi bolygóval együtt —, melyek leszakadtak csillagjukról. A Nap a vonzásában lévő bolygókkal — több csillagrendszert alkotva gigantikus ellipszis pályán haladt a [… Tovább]

Írások

Genezis 5

* A fajok vándorlása megindult. A felszínről a levegőbe emelkedtek az első példányok. Először a kisebb rovarok tettek kísérletet, hogy elrugaszkodjanak a földtől, és a magasban lévő ágakon jutottak bővebb táplálékforráshoz. Nagyobb biztonságban is érezhették magukat egy darabig, amíg a [… Tovább]

Írások

Genezis 6

* A vizekben és a szárazföldön minden élőlénynek fejlődtek azok a képességei, melyeknek révén az utódokat világra hozta és életképessé tette, meg tudta védeni magát és táplálékhoz juthatott. A növények magok milliárdjait szórták a talajba, melyeknek igen kis része fejlődésnek [… Tovább]

Írások

A csúcs

Végre nekiindult. Telve erővel, ambícióval, meg nem állíthatatlansággal. Biztos volt benne, hogy fölér. Miért ne érne? Föl volt vértezve erővel, ismeretekkel, szereléssel, ambícióval. Az első napon nagy utat tett meg. Lenézett, és játékházakat látott alant. Törpéket a völgyben. Magát — [… Tovább]

Írások

Genezis 7

* Nehány százezer év alatt a Föld benépesült ezekkel a fura lényekkel. A hordák állandóan vándoroltak — biztonságos életteret keresve — és így vagy úgy elpusztították egymást, avagy egyesültek nagyobb közösséget alkotván. Közben a fajuk alakult, formálódott, mind újabb tulajdonságokkal [… Tovább]

Írások

Genezis 8

* Ebben az időben már csak két—három ősember faj élt a földön, s ezek egymással keveredve hozták létre azt az új fajt, amely rohamosan távolodott minden addigi élőlénytől. A környezetére sokkal nagyobb hatást gyakorolt, mint bármi eddig. Állatokat háziasított, növényeket [… Tovább]

Írások

Genezis 9

* Abban az időben még létezett a Sziget, melyet apály idején egy vékony földnyelv kötött össze a még egybefüggő afrikai és európai kontinenssel. Az emberek közül sokan vándoroltak át ide, ahol az éghajlat és a növényzet is kellemesebbnek bizonyult, mint [… Tovább]

Írások

Genezis 10

* A Nagy Folyó partján hatalmas sürgés-forgás verte föl már sok holdforduló óta az amúgy csöndes tájat. Az Ur a vízözön után elhatározta, hogy a sátrak és fakalyibák helyett kőből építtet lakhelyeket, amit, ha jön is az áradás, a víz [… Tovább]