Nincs kép
Vers

Habarc

Csendes kávéba kötött reggel.Nyolcezer-néhányszázadik.Még néha fel-fellázadik,de szemez már a vert sereggel. Habarcot kever, megtükördül.Borotva mind a vérpadig.Egyre több dolgot ért alig,egyre gyakrabban elcsütörtül. Ennek-annak még néha felcsap,de túl sok már nem kell neki,és – mert azt tán még nyerheti –már [… Tovább]

Nincs kép
Vers

Egy szerenád eltévelyeg

Történik: mindigSzemélyek: mindegy – Most dalolhatnék rólad és magamról,hogy kék szemed van, meg hogy szép a melled,hogy létrát fonnék hozzád szép szavakból,és szólhatnék arról is még emellett,hogy tudom: e vers a szíved, mint a henna,szépen, de lemoshatóan festi be,vagy öledről, [… Tovább]

Nincs kép
Novella

Egy végzetes hibáról

Tóth János volt cége élő álláshirdetése. Fiatal volt és dinamikus. Hajtotta a cég iránti múlhatatlan hűsége és szeretete. Reggeltől estig fáradhatatlanul dolgozott. Éjjel pedig fáradtan. De nem hagyta abba, tárgyalt, meggyőzött, aláírt, lebonyolított. Volt egy stílusa, aminek az ügyfelek nem [… Tovább]

Novella

ÉBREDÉS

Érdekes, soha nem gondoltam, hogy egy ilyen egyszerő, unalmas napon fog megtörténni… Az a nap szinte semmiben sem különbözött a többitől: korai kelés, forgalmi dugók, munkahelyi sérelmek, számlák… hazafelé megint elbotlottam a házunk előtti sárkaparóban, alaposan megütve a lábfejem. Megint… [… Tovább]

Nincs kép
Novella

A szükség törvénye

A határ előtt már jócskán felgyülemlett a kocsisor, az átkelőig járatos buszból végig figyelemmel lehetet kísérni, hogy a bosszús sofőrök hogyan elégedetlenkednek a szemük előtt lévő látvánnyal. A buszon csak néhány utas üldögélt közönyösen, ilyenkor még nem sokan utaznak haza [… Tovább]

Sci-fi

ÁLOM

Nagy-Britannia, London1998 nyara A greenhithe-i lakókert ápolt házai mögött vörösen nyugodott le a Nap. A kivételesen tiszta égbolton lenyűgöző látvány volt a hatalmas gömb lassú visszavonulása, hogy helyet adjon a nemsokára teljessé dagadó, égi váltótársának.A ház, amelyben vendégül fogadtak, a [… Tovább]

Nincs kép
Egyéb

Biccentek

Üzenet a felelőtlen apáknak… Sétálok a kutyámmal az árnyékban a lakótelepi házak között. A padról egy fiatalember áll fel, gyönyörű kék szemei könnyesen csillognak.-Kérhetnék valami rendkívül nagy dolgot a nénitől?Biccentek.-Én a nénit kiskorom óta nagyon szeretem.Biccentek.-…és még sohasem kértem semmit, [… Tovább]

Nincs kép
Egyéb

Danse macabre

Van Budapesten egy utca, amit Zsák utcának hívnak. Nem is egy, kettő. Az egyik a XVII., a másik a XXII. kerületben. Nos, az a Zsák utca, amelynek 3. számú házáról ez a történet szól, egyikkel sem azonos, sőt a Budapest, [… Tovább]

Nincs kép
Vers

Baudelaire másnapos

Elátkozlak, nap, te pengeujju vámpír!Agyamból húzd ki aranymocsku körmöd,pusztító fényedet, mivel letörlöd,mit éjjelent' a szesz dalolva ránk ír! Húzz el innen, menj, te is nyakalj szeszt,hűs pince mélyén zöldeleg az abszint:húzz belőle! Arcod majd tőle kap szint(ahogyan Kosztolányi írja majd [… Tovább]

Vers

A csönd emlékkövei

A napok jeléül, mik túlteltek csönddel, ragyogó, fehér köveket állítok csepp alakúra dermedt sóhajokból, finoman cizellált nevetésekből, s a féltés virrasztó holdköveiből. Legyen jelzett az út, bár senki nem követ! S azután legyen… legyen még fáradt ereje a Napnak, jég [… Tovább]

Vers

Szemközt az éggel

Mennyi csend! Hány fénylő gondolat csonthéjas titkainkról! Most háttal állnak, nevetnek. Arcukon lassan guruló gyöngyök, apró, hold-ezüst harangok. Fuvolás szél kísér, felhő szitál, villámcsattogta ritmus. Valahol meglibben az ég; résén a vihar kilép az űrbe. Lázasan keresem a szálat, mi [… Tovább]

Vers

Zsolozsma

Levegő-égben lebegő, kristálygömbbé feszülő, sassuhogású nyugalom, hát hívlak! Nevedet mondom-tagadom. Gyűlölnélek. Feladom. Gondolatoltó nyugalom, hát hívlak! Sokasodj, békém, sokasodj, ébrenlétté magasodj! Láztalan álmú nyugalom, hát hívlak! Monoton ritmus – takaró. Ágyam. Tűzvészt akaró. Lángszelidítő nyugalom, hát hívlak! Gyökerek mélyén fakadó, [… Tovább]

Vers

Egek, poklok és világok

Szavaim holdak. Gonosz, félarcú bolondok. Tükrödet vágyják, s a szimmetriát. Így lesz egész a lényeink közt folyó párbeszéd. Látod? Látod? Hangjaid gyűrűbe vonnak. A hatodik bolygó vagyok. És az utolsó három. Vénuszom, Földem, Csillagikrem, vigyázz! Pokolban, jégben, fekete fényben morzsolódom [… Tovább]

Nincs kép
Vers

Ébren vagy álmomban

Szemedben égő diaképek,tenyeredben változó vonal.Az Írás.Hullámokban érkezőfény-képek a Napról.Hegyek.Futamok.A csúcsról visszaballagok,lassan,a Nap tarkómra céloz,egy ismeretlen árnyékelőttem halad –hasonlít rám.Talán.Mennék utána, de makacskodik,hogy jön velem.Egy körbe-körbe gondolat;szemembe húzom,melegít, szorít,karimájáról eső csorog,szomorú, langyos tócsába gyűlik,de közel hajolvaarcom víz-rajzánföldszínű szivárvány pihen.

Nincs kép
Vers

Gondolatsor

Szelíd ezüstből fonnálak szakadatlan.Ki halhatatlan vágyakat kíván –csodálni fárad.Feszülő fénnyé váltlak,de te erős vagy,mint a gránit,pedig pókháló-kötélenereszkedsz aláa Napból.

Nincs kép
Novella

Igazság

A Pál utca és a Mária utca sarkán jólesően fetrengett a koratavasz. Nem hallatszott ide a most amúgy is meglepően kis forgalmú Körút zaja, és a háttérben megnyugtatóan magasodott a bőr- és nemibeteggondozó tömör, szilárd alakja.Egyszercsak hatalmas robbanás rázta meg [… Tovább]

Nincs kép
Vers

Dr. K.H.G. búcsúlevele

Búcsuzom immár tőled, múzsa, ki sokfele bojkott,Schiller, s Heine urak: nékem e földböl elég.Vérrel azonban e létben, mégha saját is a vér, énnem koszolom be kezem: lőjön a ronda tahó.

Nincs kép
Vers

Kisasszonett

Romantikája önnek annyiban van,hogy, tudja, ön merő egy vonzalom.Dühös lesz tán, vagy zavart majd miattam,de mégis asszem, el kell mondanom, kezét ha néha meg-megfoghatom…de most ez inkább mégis mondhatatlan.Bocsássa meg, netán ha untatom,csak azt hittem, hogy végre ráakadtam a jó [… Tovább]

Nincs kép
Novella

TIGRIS A TÓBAN

A tigris az asztalon ült és reggelizett. A strandkávéház teraszán tévések, újságírók és riporterek falkája nyüzsgött. És mindez minek volt köszönhető? Maja a szibériai tigrishölgy szeszélyének, és az én szervezésemnek. Tudniillik,ez is a munkámhoz tartozott.   Vagy húsz éve egy [… Tovább]

Sci-fi

Kommunikáció

Űrhajósok Kézikönyve 4.   all sunshine makes a desert     ( George Bernard Shaw ) Igazán nem takarékosságból, vagy egyéb negatív indittatásból nem fordítottam le ezt a magvas idézetet, hanem abból az egyszerő okból, hogy nem éreztem szükségét. Az [… Tovább]

Sci-fi

Amit a szétszedésröl tudni kell

Űrhajósok Kézikönyve 3. Mindenki több darabból áll . Legegyszerübb úgy elképzelni az ember személyiségét, mint egy barlangot, egyetlen, szűk kijárattal, ahol egyszerre csak egy fér ki abból a több ezer ősből, aki a barlang mélyén nyüzsög, tülekedik, hogy újra életre [… Tovább]