Soaházzy Naftalin váltókezelő — a Ma & fia Bankház bonyolítója — meggörbült szivarkájába próbált életet lehelni. Miközben ebbéli ténykedésében elmerült, a következők futottak át az agyán:
Az akácos úton, ha végig megyek én, mit látok? Az egyik sarkon a repedtsarkú Jolandát, a másikon dr. Hannibál Kúnó klasszika-filológia főgimnáziumi tanárt.
Kérdem én — kérdé magától — hogyan kerültek ezek ide?
Jolanda korábban szépreményű formatervezőnek indult, majd mikor is — több hazai és külhoni diploma megszerzése után — megbízások érdekében kajtatott, kizárólag csak a saját formáját volt képes értékesíteni.
Kevés idő után került jelen pozíciójába.
A számtalan tudományos folyóiratba publikáló tanár — kinek korszakalkotó meglátásai, revelációt váltottak ki a nemzetközi szakmai sajtóban — elkövette azt a hibát, hogy megnősült, majd egy ízben váratlanul tért haza. A főgimnázium igazgatója — ki egyben parlamenti képviselő vala — éppen nagybecsű nejét igazgatta.
Kevés idő után került jelen pozíciójába.
A váltókezelő bevégezte szivarkája egyengetését, füstkarikákat bodorítván elszítta azt a dohányzásra kijelölt mellékhelységben, majd visszaült íróasztalához, és megelégedett mosollyal a szája sarkában, gyakorlott mozdulattal kalligrafálta egy százmilliós váltó alá Guttmann Géza — egykori jótevője nevét.
Hiába — mormolta magában — nincs fontosabb dolog, mint a megalapozott, szolid egzisztencia.
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 10:12 :: Adminguru
