Kőhalmi : Szemközt az éggel

Mennyi csend!
Hány fénylő gondolat
csonthéjas titkainkról!
Most háttal állnak,
nevetnek.
Arcukon lassan guruló gyöngyök,
apró, hold-ezüst harangok.
Fuvolás szél kísér,
felhő szitál,
villámcsattogta ritmus.
Valahol meglibben az ég;
résén a vihar kilép az űrbe.
Lázasan keresem a szálat,
mi összefűzi a Göncöl hét csillagát.
Vagy minket.

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Kőhalmi 32 Írás
Becsületes nevem: Kőhalmi Ildikó Enikő, bár ez utóbbi kettőt csak a nagyon, de nagyon hivatalos helyeken használom.