Torma Péter : Kisasszonett

Romantikája önnek annyiban van,
hogy, tudja, ön merő egy vonzalom.
Dühös lesz tán, vagy zavart majd miattam,
de mégis asszem, el kell mondanom,

kezét ha néha meg-megfoghatom…
de most ez inkább mégis mondhatatlan.
Bocsássa meg, netán ha untatom,
csak azt hittem, hogy végre ráakadtam

a jó szavakra… sajnos csak horogra…
Értékelném azért, ha nem morogna…
Hörpintsük hát fel ezt a cseppnyi sört,

és induljunk. n mintha imbolyogna,
eltűnik, én meg otthon fintorogva
törölgetem a megköpött tükört.

Legutóbb szerkesztette - Torma Péter