Zatykó Zoltán : Kritikus szemekkel – kisslaki: Ezer forint reggelire

Csavaros történet, bár sajnos mai társadalmunk egyre inkább jellemz? vonásait hordozza magában. Mást mondunk, érzünk, gondolunk, mint amit megmutatunk magunkból, másnak láttatjuk küls?nket, és magunk el?tt is letagadjuk hibáinkat a tökéletesség látszatának kedvéért. Tesszük a dolgunk, még akkor is, ha nem vagyunk benne biztosak, hogy jól tesszük, és akkor is, ha tudjuk, hogy életünk másról szól, mint amit valóban hiszünk. A válóperes ügyvéd, aki maga is válni készül, a szexológus-házassági tanácsadó doktorn?, aki elpuhulva hortyog a hitvesi ágyban, mind-mind jelképei annak a ellentmondás sorozatnak, amit sugározni akar a Szerz?. Sajnos nem humoros a mondanivaló (bizonyos értelemben azért igen), inkább egy elgondolkodtató írás, ami önvizsgálatra és önkritikára késztet. Valóban jól és jót teszünk? Tényleg azt akarjuk, amit hangoztatunk, vagy csak elrejt?zünk a gyengeségeink mögé, hogy aztán mosolyogva lépkedjünk tovább?

Ezek tartják mozgásban a mindennapokat, ezek a tökéletlen képek, a hamis érzések, az ellentétek. Az egymás gondjain csámcsogó környezet, a sajnálkozó pillantások, a megszólaló kávéskészlet mind azt érezteti, hogy átlátszó maszkot viselünk, ami mögé, ha bepillantást engedünk, megtörik a varázs, elporlad a tökéletesség, de virul az önámítás vaksága.

De mire is mennénk azzal a fene nagy tökéletességgel?

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Zatykó Zoltán 85 Írás
"Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy, S egy talpalatnyi föld elég nekem. Hol a tagadás lábát megveti, Világodat meg fogja dönteni." Madách Imre: Az ember tragédiája