Győri Irén : Flóra kisasszony 3.

 

Klára egy elszegényedett magyar nemesi család gyereke, Aradhoz közel éltek, ott volt a birtokuk, amíg a papája váltót nem adott a testvéréért. A nagybácsi főbe lőtte magát, mert nem tudott fizetni a takaréknak. Sajnos elkapkodta az öngyilkolást, mert akkor már Klára édesapja kezességet vállalt érte azzal a váltóval. Naná, a takarék így is behajtotta az adósságot. Akkor került dobra a birtok. Peregi Veres Zsigmond a hír hallatán gutaütést kapott és rövidesen meghalt. Klára kisasszony édesanyját, pedig a kilátástalanság vitte el. Igen, elsorvadt. A férje és a fiai után ő is hamar elment.

A tizenkét éves kislány egyedül maradt, se szülei, se rokonai (vagyon nélkül ki vett volna a nyakába egy vagyontalan fiatal lányt, aki csak viszi a pénzt?). Mert ha vállalják a gyereket, akkor vállalni kell a kiházasítást is. Ezt meg melyik távolabbi rokon akarta? Így, a kislányt a végrendelet szerint csekély vagyonkával édesapja, ügyvédje és bizalmasa gyámságára bízták. Murva Elemér doktor, harmincöt éves volt, amikor a tizenkét éves kislány gyámja lett. Éppen akkoriban nősült. A házában nem tarthatta gyámleányát, így került a kedves és érzékeny kislány az apácákhoz, egy nagyon jó nevű intézetbe, ahol árva és félárva nemes kisasszonyokat neveltek. Nagyon sokirányú nevelést adtak a lányoknak. Lehetett belőlük nevelőnő, vagy úriasszony. Az időt és imát sem sajnálták. A kis Klára itt nevelkedett tizennyolc éves koráig. Elemér bácsi volt az egyetlen ember, aki a bajban nem fordított hátat a kislánynak. Sőt, a nyári szünetekben el is vitték magukhoz, és magukkal, ha elutazott a család. Elemér bácsi felesége, Katinka asszony szívesen fogadta az értelmes, csendes kislányt és velük mehetett Fiumeba is. Úgy fogadták, mint egy kedves rokont. A nyarakat és a karácsonyt gyámja családjával töltötte, az apácáknál meg nagyon igyekezett és jól tanult. A kedves és szép lányka művelt kisasszonnyá serdült, és amikor átvette tanítói oklevelét, a gyámja segített neki elhelyezkedni.

Klára boldog volt, hogy nem szorul senki kegyelem-kenyerére, eltartja saját magát! Szerény volt, de erre a kis papírdarabra nagyon büszke. Az oklevél tartást adott neki. Ez tette független nővé. Mivel rangon alul nem akart férjhez menni, öreg férjet se szeretett volna magának, a fiatal férfiak meg gazdag móringú lányokra vadásztak, ezért úgy döntött, hogy jó nevű gazdag családnál vállal nevelőnői állást.

Elemér bácsi Sóskúthy méltóságos urat ismerte, nekik éppen kellett egy nevelőnő egyetlen lánykájuk mellé, mert a fiút, azt más szellemben nevelik. A fiúnak más dukál, mert ő örökli az ezerötszáz holdas Sóskúthy birodalmat.

Klára kisasszony, már hat éve él itt velük. Jó helyre került. Nem nézik le, nem kell a cselédséggel étkeznie. A méltóságos asszony távolságtartó, de nem kezeli cselédként, nem érezteti vele, hogy ő csak, egy nevelőnő. Leül velük kézimunkázni, akkor szinte társalkodónőként kezeli, kedves vele, értékeli a származását, kikéri divatügyben a véleményét, ötleteket ad a házvezetéshez, pedig Klára nem akar férjhez menni. Nem csak a csekély hozománya miatt. A fiatal férjről lassan a kora miatt is lemondhat, azért meg nem megy férjhez, hogy fiatal özvegyként élje le az életét.

A szerelem ebben a körben is nagyon ritka madár. Az idősödő urak már második vagy többedik asszonyt keresnek, hogy legyen, aki felneveli elárvult gyerekeiket, ők meg a diétán üthessék agyon politikával az időt. Mert a gazdaságot, a birtokot az intéző meg a kasznár nagyon jól elvezetik, elég évente a nagy munkák idején a körmükre nézni.

Hát ezért nem akar ő férjhez menni. Itt jó dolga van, a vagyonkája is szaporodik. Megtanulta a leckét! Az apácáknál megtanult alázatosnak lenni és viselkedni is, no meg az alakoskodásból is ráragadt egy kicsi, mert nem éppen olyan szentélet folyik a kolostorok termeiben, mint azt a külső szemlélők gondolják. Az apácák sem mindig csak ájtatos imákat mondanak, vagy szenténekeket énekelnek, hanem táncolnak és szerepelnek is. Szeretnek pletykálni, irgalmatlanul kikotyogják a bizalmasan megszerzett apró titkokat. Végül a kolostor egy nyílt titok, ahol mindenkiről mindent tudnak, ha nem, akkor néha csinálnak titkokat. Elég sok világirodalmi értéket megismertetnek a növendékekkel, alaposan megszűrve, no de a bejárók behozzák a szűretlen irodalmat, a mosónőtől kapnak háromfilléres ponyvaregényeket is. Ha az apácák tudnák, hogy azokban a könyvekben mi minden van, a fél kolostort elcsapnák. Az az érdekes, hogy a főasszony nem jött rá, vagy nem akart, vannak novíciák, akik igenis olvasták azokat a ponyvaregényeket. Lehet, hogy a főnökasszony is ismerte a ponyvaregényeket novícia korában? De hát a szende tekintet mögött tud hallgatni a száj. Mert ők is tudnak hallgatni, de még mennyire! Ha mégsem? Meggyónják, akkor a lelkiatya vigyáz a gyónási titokra. Ők meg elmondják a kirótt imát. Érdekes, az imával büntetni is lehet? El lehet gondolkodni rajta. Amíg ő a zárdában volt… hat évig — de hosszú idő volt — addig egyelten novíciát sem csaptak ki. A novíciák pedig előbb utóbb apácák lesznek. De lehet, hogy nekik is jó az apácaruha alatt álmodozni. Az álmodozást nem lehet megtiltani senkinek. Még egy apácának sem.

 

Egy ponyvaregényt Flóra is olvasott, már nem emlékszik a címére, de ott az angolkisasszony titokban férjhez megy egy szegény, hite szerint jó nevű emberhez és születik gyereke, amit eltagad, mert segítenek neki. Azután a gyereket magához veszi, és mint egy ölebet ott nevelteti a kastélyban egy kövér nevelőnővel. Közben a férjét elhagyja, mert rájön, hogy a férfi egy szélhámos. A férj börtönbe kerül. Az apja végre megbocsát, de nem tudja, hogy a kisfiú az unokája. Azt hiszi, hogy csak a lánya fura kedvtelése. Tény és való, megzsarolják a nőt, éppen a gyerekével.

Olyan izgalmas volt az a könyv, hogy amikor csak tehette olvasta. Nagyon piros könyv volt, az írója valami angol, de nem is az volt a fontos, hanem az, hogy sok mindent megtudott belőle az életről. Ebben az esetben is, ha a nőket úgy nevelnék, mint a férfiakat, akkor kevesebb lenne a becsapott nő, mert a nők is okosak lennének, és nem hagynák magukat kihasználni. De hát egy fiatal úrilány nem szól az ilyen dolgokba, sőt még meghallani is bűn, nem hogy beszélni róla.

Rettenetesen utálja ezt az alakoskodó életet. Akarattal tartják az embereket, már a nőket sötétségben, mert féltik a hímporos koronájukat. Ha a mamuska tudná azt, hogy ő már mi mindenről értesült, azt hiszi, hogy az egész háznépét elcsapná. Már tudja, hogy mit jelent az, hogy valaki megesik. Ezt sokáig nem tudta, de a múltkor látta a falusi templomban az egyik vele majdnem egykorú lányt. Az ő szobalányuknak a húga, és ő valamelyik nap említette a lánynak, hogy jól meghízott a Manci. Mire az azt mondta:

— Meg hát, hiszen megesett. Terhes. Gyereke lesz. Tódor Ferivel, a kanász fiával elkapkodták. Ők előre megtartották az esküvőt a kiserdőben. Nemsoká megesküsznek, templomban is, anyám sír, apám megverte Mancit, de attól még jön a gyerek. Tizenöt éves és anya lesz. A Feri meg húsz! Neki kellett volna több eszének lenni, ha már a Manci nem tartotta magát!

 

Legutóbb szerkesztette - Győri Irén
Szerző Győri Irén 170 Írás
2002. óta élek Battonyán. Az írás és olvasás nekem olyan mint a levegő, hiányában megfulladok! Szeretem a tornyot, és benneteket. Ez a világ legjobb menedéke!