Hónap: 2012 július

Gyors autók, tömeg, reggeli csúcs.

Ilyenkor bújni csak befele… [« Tovább »] “Lobban”

Erőd kifogyhatatlan…… [« Tovább »] “Szabadulás”

Újra eljött az idő.

Dübörög – és hallgat.

Arcodra… [« Tovább »] “Nyerő”

http://www.youtube.com/watch?v=prLDQWDhBDk&feature=youtu.be… [« Tovább »] “Néma az alkony…”

                                       Üvegműves

                                                                   Koosán Ildikó

Művészi tárgy, metszett pohár,

aki csiszolja, mestere,… [« Tovább »] “Üvegműves”

I.

Ez a nap csak vánszorog, semmi élet benne.

Örülnék,… [« Tovább »] “– töréspontok –”

A hegyoldalról hófehér sikolyt

lövell széjjel egy lombkaréj… [« Tovább »] “Egyperces akvarell”

Nem feledve ember el?tti múltját
a kis Lélek a testben börtönben… [« Tovább »] “VIII. Reménytelenül (Az ÉLETÚT – szonett-koszorúból)”

Miért sikoltanak a sínek,
amikor a nyugodt emberek
utaznak ott céljaik… [« Tovább »] “Kiért sikoltanak a sínek?”

…aztán egyszercsak elengedik kezed, s te mész, mintha magad találtad… [« Tovább »] “JÁRVÁNY”

mit szánjak bánjak

álmomból is hozzád járok

bújócskák… [« Tovább »] “Ákombákom”

kiben nagyobb a h?ség? ki ott van napra nap,

és észre sem veszi, mert annyi… [« Tovább »] “a beléptető rendszernél”

Rám hull ölelésed,
ablakokból könny árad,… [« Tovább »] “Simuló maradék”

írnék részletekr?l még,

ahol rejtve vagy. Tekintet

labirintusán… [« Tovább »] “Úgy”

Lelke akkor is bizakodva remélt,
az elme talán felidéz egy álmot,… [« Tovább »] “VII. Lélekszó (Az ÉLETÚT – szonett-koszorúból)”

Várlak könyvéhség, már lerágott csontok… [« Tovább »] “Könyvéhség”

Csendben ül
asztalon az üres pohár
egybeolvadt búcsúzásban… [« Tovább »] “Lapozz”

a szót keresem, amit még nem mondtam ki,

mert csak érzem, de talán… [« Tovább »] “a szót keresem”

Diane türkizkék ruhában,

elmét… [« Tovább »] “A szépség és a szőr”

 

 

Old time

 

 

 

 

A városvégen rét

Mikor megkezdte a tanulás útját,
lelkét magában mélyen… [« Tovább »] “VI. Tanulás (Az ÉLETÚT – szonett-koszorúból)”

Megint késtem. Senki se kérte számon.

A lakótelep csendjét… [« Tovább »] “Késtem”

Rögök között ekevas táncol,
fehér lovak húzzák… [« Tovább »] “Iga”

Az id?tartalékoló
Keshedt, cudar
És tékozló.
A játszma… [« Tovább »] “Az időtartalékoló”

tegnap éjjel óta

rögeszmém fölött ülök… [« Tovább »] “rögeszmém fölött”

Ez még nem az utolsó év,

mikor hitet ordítunk a semmibe,

és… [« Tovább »] “Ez még nem…”

Még érzem

görcsberándult keze melegét

a megsárgult… [« Tovább »] “Rézkilincs”

megszállt éjjel ködös csipkeálom
mandragóra… [« Tovább »] “perverz”

Klór illatú klón bámulja a műanyag eget.

Megfogható, … [« Tovább »] “Depresszív napszak”

Van, hogy jobban megríkat a köznapi giccs,

mélyebbek azok a szemkörnyéki… [« Tovább »] “Olyanok”

Éltem, jól és… [« Tovább »] “– megjegyzés –”

Rejtsd a szerelmet nékem,

maradjon titkunk a szép,

futó felhők az égen… [« Tovább »] “Lelkembe égett kép”

Szaggatott lélegzet

tépi az éjjelt,

hozzám fordul,

szorosan … [« Tovább »] “Álruhában”

Hallgatás lopózott közénk

zongorafutam… [« Tovább »] “Nélküled”

Sötét utcák között sikolt a szegénység,

elgyötört… [« Tovább »] “Az utolsó méregpohár”

Még mindent a csend birtokol,

Folyékony a párnán hajad,… [« Tovább »] “vázlat”

Nem tudott gy?lölni, semmit?l sem félt,
még mindenkit önzetlenül… [« Tovább »] “V. Változás (Az ÉLETÚT – szonett-koszorúból)”

magyarázattá kezdesz válni, hogy miért élek;

úgy,… [« Tovább »] “egész szöveg”

Hiába, hogy a sík dombokra futott,

hiába az eldobott rég… [« Tovább »] “A múlt temet”

Agytekervények között kutat a lét,

fáradt idő múlása… [« Tovább »] “Karma”

kopasz kavicsot emelek ki a vízből

fáradt szerelmet óv az álom… [« Tovább »] “Öntisztuló”

Előttem ülsz töpörödött, aszott testben.    … [« Tovább »] “Ne érints meg!”

Ma szép lesz minden,

tegnap így aludtam el.

Varázsos… [« Tovább »] “Ma…”

ragadós mankó-fa
kiszáradt macskajaj
korgó gyomorban
üreges… [« Tovább »] “Epilógus”

Lelke fehér Lótuszvirágként kinyílt,
a gonoszt még… [« Tovább »] “IV. Gyermekkor (Az ÉLETÚT – szonett-koszorúból)”

nyár közepén erd?ket kerteket parkokat… [« Tovább »] “Halálos csendben”

Kikezd  az éj,
tép bel?lem,
s míg emészti 
falatnyi… [« Tovább »] “Hártya szárnyak”

Sötét a hajnal –

idd meg a kávét

ébredni kéne… [« Tovább »] “Bújócska”

Ki vagy, aki szemem

vakablakába nézel,… [« Tovább »] “DEUS DEDIT, DEUS ABSTULIT”

Falak omlanak…

Lábamat felsérti a föld.

Romok a dombokon…… [« Tovább »] “Túl késő…”

nem-régi eső gőzölgő cseppjei

a hőség marta faleveleken száradva… [« Tovább »] “anzix egy parkból”

Önmagába szerelmes a költő, minden művében

magát mutatja… [« Tovább »] “– pálcikaköltő –”

Kibuggyan az éjsötétb?l
az els? óvatos sugár,
felh?repedésen… [« Tovább »] “Hajnalcsoda”

Szeret? szül?k ölel? karjában,
kezdi tapasztalni az életer?t,
boldogan… [« Tovább »] “III. Keresztelő (Az ÉLETÚT – szonett-koszorúból)”

a csendet keresed minduntalan magadban

hangtalan mélységeidben elveszel

az … [« Tovább »] “Csöndben”

aki vizet önt tiszta pohárba

nem búsulja a létet nincsen homálya… [« Tovább »] “Vízöntőség”

Mi vagyok én néked?
Talán kulcs a zárba,
mi kinyitja elméd… [« Tovább »] “Mid vagyok?”

Folyik a felvétel – már másképpen játszol.

Semmi… [« Tovább »] “CSAP”

Egy fát szeretnék valahol.
Akár kopárat, akár zöldjébe… [« Tovább »] “Mint aki tudja”

….de túl fekete az éjjel, hogy kimutassam,
és különben… [« Tovább »] “Furcsán érzek”

Sötétb?l a fénybe egy gyermek felsírt,
fent a magasban ragyogott… [« Tovább »] “II. Születés (Az ÉLETÚT – szonett-koszorúból)”

úgy írnék vmi szerelmeset

rozsda ízű nyelvem alatt a félelem… [« Tovább »] “kis semmiség”