Vers

Ákombákom

mit szánjak bánjak álmomból is hozzád járok bújócskák mentén felhorzsoltam karjaim bokámat írt kapni rá csókot gyógyító füvet kezem közt szorítva jódból sem árt a sok arcod két tenyerem közé fogyott  

Vers

͍zeidre bontalak…

    Ízeidre bontalak, hogy érezzem  a benned feltörő örökké vágyat,  mely teremt virág-illatú csodákat,  …ölelj magadhoz engem.    Ízeidre bontalak, hogy érezzem  minden keserű napnak a félelmét,  hol feledni kell a lélek sérelmét,  …éld az álmaid velem.    Ízeidre [… Tovább]

Vers

Simuló maradék

  Rám hull ölelésed, ablakokból könny árad, foltokban oszlik a múlt. Csókod édes, mint a forró méz, lopva tombol most bennem, tested simuló maradék…

Humor

A tanítvány

  Sárkánycsemegét szopott anyja melléből, később hétfejűt várt fehér lovon, magára lelt remete-barlang előtt, csillogó havon. Mohás elefántok sorfalai közt téblábolt tudattal, megérkezett a tányérnak is óriási térbe, és ideje megért rá, hogy megegyen egy-két eredet ízű ebédet. Most ősz [… Tovább]

Vers

Úgy

írnék részletekr?l még, ahol rejtve vagy. Tekintet labirintusán villám-hullámokat keresek, mérges tengerre szúrt fény, sötétben bóklászom, puhán huppanok a mélyben, de felszisszenek, ha kivájja formátlan szívem, úgy fáj ezer folyosó mögöttiséged, ahol zárt ajtók elöl, mögötte ül, egy energia, egészen [… Tovább]

Novella

Visszavonulás

      Mutu szeme előtt lejátszódott, amint kofferjeiken lovagló ülésben ülve, senki által nem ismert célú behívóikat kezeikben szorongatták. Tisztek jöttek, mentek és ordibáltak. Végtelelenül irritálta az egész, mondhatni kikérte magának a hangnemet. A kódszám volt az egyetlen eligazító [… Tovább]

Novella

Déjà vu

*     Az 1975-ben Európa egyik legmodernebb vasúti állomásaként átadott épület kongott az ürességtől. A valaha százakkal megtellő nagy váróban a hat pénztárból csak egy üzemelt. Benne bóbiskoló fiatal nő várta a reggeli váltást. Ráköszöntem:       — Jó reggelt [… Tovább]