Nap: 2012.07.19.

magyarázattá kezdesz válni, hogy miért élek; úgy, ahogy apává-anyává tettem két idegent, most te gy?zöl meg, minden múlt mivégre – az id?érzéket legnehezebb egy gyereknek, sokáig edzik, míg megérti; pedig az id?n nincsen mit tudni; az apró elfolyások sora, bel?lünk [… Tovább]

*     Hiába, hogy a sík dombokra futott, hiába az eldobott rég múlt idő, valami még visszatart, elsuttogott félszavak sejlenek fel és nincs erő letépni magamról mi még fogva tart, mert egyedül küzdök a fantomokkal mint csavargó, ki már [… Tovább]

Agytekervények között kutat a lét, fáradt idő múlása nem szedi szét a meglévő sejteket.   Tudatosság a gondolat hatalma, emberi tettből épül fel a karma, vigyázz, mi a felelet.   A lelkünkben él egy hatalmas erő, rajtunk múlik, hogy mikor [… Tovább]

  kopasz kavicsot emelek ki a vízből fáradt szerelmet óv az álom kileng az inga-hold belengi világom repked a remény repkénylépcsőházban a csipkerózsika romantika szúrja szíved orsós tengelyen dédelgetett fonál öreg pók kötözi össze az éjeket csillagveretek hangtalan e kísértetházban [… Tovább]

*   Előttem ülsz töpörödött, aszott testben.          Megölellek, tested a fájdalomtól összerezzen.   Könyörgöm ne érints meg!                                         – gondolod magadban.        [… Tovább]

varázsos reggel… Ma szép lesz minden, tegnap így aludtam el. Varázsos reggel, fényhozó, mosoly – ajkú, várakozó.   Előttem egy nap, üzen: csodára nyílik a szem. Arany színű nap – virág az egész világ…   Nézd, nem tudom igazát, ülj [… Tovább]

ragadós mankó-fakiszáradt macskajajkorgó gyomorban üreges éh-sóhajmaradandó ököl románcvárandós karakter-arcmutatós erdei sétákkósza gondok séta-nászmár csak haza kell találnomsemmi más nem imponálkórban úszik mindenemfáj ha nem érkezem meg

Lelke fehér Lótuszvirágként kinyílt,a gonoszt még nem ismeri tudata,környezetében mindenkit felvidít,ártatlan minden apró mozdulata.Csodálkozik a feln?tt embereken,miért nem látnak úgy, és azt, amit ?,miért néznek mindig csukott szemekkel,miért érzik úgy, hogy rohan az id??Most álmodik a mesék világáról,éli az élet [… Tovább]

az apátlan csalóka szobrot állít nyár közepén erd?ket kerteket parkokat járva néhány levél csörren lábad alatt mint törött pohár vagy roppan tavalyi dió társtalan felleg áll árnyéka sincs de jó  várni a végre végre záporozó es?t csak álmodik veled a [… Tovább]

Kikezd  az éj, tép bel?lem, s míg emészti  falatnyi lelkem, újra gyógyulok.  Testemenhegek szerteszét, mint hályog hártya,álmom szárnyat sz?,     tovat?n? vágyat…