Vers

Ma

  Minden apró mozdulat vágyat sugall, ahogy izgat egy szemvillantás, végigsimítasz a mellemen, kedvelem szádat a nyakam körül, a nyálad, s a markoló kezet, ösztönösen engedem, másszon belém mindened.  

Vers

FALAK

Semmi sem változott, csak megint lezuhantam. Nem is vettem észre, hogy fekszem az ágyon, hiszen földmagasságban a lélek oly hideg, akár a padozat.   Fölöttem hallgat a fal, pedig lehet, hogy van füle, csak titoktartó. Nem szól, hisz arctalan, így [… Tovább]

Vers

Hajnalban

Még félig csukva a város szeme,álomittasan rád hunyorít,sosem tükrözi bádog eresze a nap legels? sugarait. Villamos fut színezüst fonalon,elsárgul a láthatár végén,de a megbicsakló csendfalakon,fehér folttá egyesül a fény. Kopott cip?sarkam kottát kopog,hallgat a macskaköves utca,és reggeli zápores? csorog,h?tlenül hagyott lábnyomomba.

Vers

Bordatöltelék

(dalszöveg) A napot megeszem, a holdat a zsebembe rakom,a cigim gyúrom egy rokkantvasbeton teraszon,a kalapom pont a kobakomrafújja fel a szél,csupa galamb, csupa morzsátszóró mama a tér.Az ajkad nézem, a rúzsod az olyanvalami,hogy el?búj a tavasz, tudod, az a tavalyi,amikor én meg [… Tovább]

Vers

Gyújtatlan gyulladjék, ojtatlan aludjék (regős énekek nyomában)

Hajdina-szalma, cserfa a bocskor, nyírfa a nadrág, láncosi bot szól, süveg virágzik, pántlika rajta, hej, regülejtem mind idecsalja azt, aki hallja. Kilenc  ágon fonott vesszőkorbács csattan, csöngettyűs zaj suhog százfelé szakadtan:                                Porka havak esedeznek,                                De hó reme, róma! [… Tovább]

Adoma

Éjjel

A hold ölelésében álltam,az éjszakai hideg csöndben,gondolataim játszottak,a nappal tévelygéseivel,semmi nem történt.Nem volt elég er?s a sötét,hogy álomra hajtsam fejem,csillagok ezrei táncoltak,de már felh?k jöttek felém,mégsem történt semmi.Csak az es? szelekapaszkodott mérgesen belém,és én csak vártam,talán eltakarod a holdat,semmi nem [… Tovább]

Vers

Porszázszorszép

Még ?rzöm ezt a lélegzetelállító csodát,az akarat irányítható, vároka kölcsönzött ártatlanság néma visszhangjára,sárhalomból alkotok majd új imát. Századokon átszáguldó évem szaporodik,elégedetlen, viszket? perc köt, mígüreges-üveg napok sík, kísértések lakta sz?nyegein, porszázszorszép virágzik.

Vers

Rózsaölelő

Elvitted holdruhám, levetted szárnyaim. Eltűntél Istennek fényt adó szárnyain. Szívemnek tüskéje vért borít arcomra. Mennék utánad, de nem tudom, hogy hova.

Hírek

William Butler Yeats

Egy meg nem alkuvó szabadsághős, aki nem esik el a csatatéren, hanem szenátor lesz. Egy múltidéző, aki kortársainak érzelmeit fejezi ki. Egy elbeszélő költő és drámaíró, aki egységben látja a mesét és a valóságot.     A második eljövetel   [… Tovább]

Kisregény

Isten malmai XIV.

Befejező rész …   Sokáig nem hozták szóba, de épp néhány nappal Boriska néni megjelenése előtt jutottak odáig, hogy kapcsolatuk megérett az őszinte beszélgetésre. Újdonság volt az a biztonság, amit Anna soha, senki mellett nem érzett még, hisz élete minden [… Tovább]

Karcolat

Győzelmeim

*     Mikor beszélhetünk győzelemről? Szerintem akkor, ha önmagunk, vagy mások fölött aratunk győzelmet. Ha önmagunk fölött akarunk győzelmet aratni, az nagy előkészületekkel jár, mert mi van, ha nem sikerül? Ha nem sikerül, akkor ki a vesztes és ki [… Tovább]

Esszé

Istenem, ki teremtetted vala…

*        Ülök a képernyő előtt, és aléltan bámulom azt a tengernyi szépséget, mely mások közvetítésével elém tárul. Érdekes a világ! Valakinek megtetszett egy hegyvonulat, lefotózta, én pedig itt élvezkedem. Fel sem kell állnom ebből a székből, ki [… Tovább]