Nap: 2012.07.25.

tanmese szóltak hozzám zúgó fecskeszárnyakselymes szavam szerteszét szaladteserny? feszült a léha létens röpködött egy kékrevált galambbámultam fölfelé tekert nyakkalParnasszusra szálltam volna ha –de az irigy fecskék feszt daloltak nekem csak a két lábam maradtnekivágtam hát a hosszú útnakversbe verve minden [… Tovább]

Nézem a ragyogó eget, amint lenget fellegeket. Hallom a szél suttogását, látom, repíti virágok porát. Állj meg egy percre, nézz széjjel: mily csodákat rejt ez az éjjel! Csillagok ragyognak, villóznak fel, míg a Nap álomba búvik el. Éjjel és nappal [… Tovább]

Nézd a csillagokat, becsillogják az eget. Nézd a fényl? Holdat: jó éjt kíván neked! Nézd a vidám Napot, fényét szerteszórja. Nézd a sötét sarkot, csak egy lámpa világítja. Nézd a kékl? eget, mely Föld felett virít. Nézd a fellegeket: ha [… Tovább]

Színt vallani nem lehet, kérd?n néz rád, felnevet. A világon ezernyi szín között, az övé a szívébe költözött. Az az a bizonyos fájdalmas fekete. S vajon a többit még szereti- e? A tiszta, ?szinte fehéret, vagy azt a szép hupikéket? [… Tovább]

Saját fotó -Repülőnkkel Zakynthos fölött     Vénül már a tenger, szíve halkan dobog, hullámai lomha, szabályos  verssorok.  

  Ketten egyszerre értünk a padhoz, s árnyadból kivettem karcsú termeted. Leültünk, testem megremegett, és én csak téged néztelek.   Szél fújt, fák susogtak felettünk, s mi összeértünk, mint fán a levelek,     és én csak téged néztelek.   Forró volt [… Tovább]

majöttélnem vártalaks amint megláttalaktudtam vége kimondod a szótmivégre vagyjöjj velemkószálunk minthibbant bolondoks vádolunk észt s szívetmertmeghalt a szeretet

*   Ott ültem a derekába’, Két csődör benn a hámfába, Nagyapó az ülésdeszkán, Félhec feszült kinn a pusztán.   Rúdja ide-oda lengett, Minden méter nehezebb lett, Miként raktuk rá a kazalt, Szarvat gyűrve magunk alatt.   Alant lőcs és [… Tovább]

Nem volt ideje a szépet csodálni,elsuhantak mellette az évszakok,egy pillanatra sem akart megállni,nem érdekelték a hullócsillagok.Feje felett gy?ltek a viharfelh?k,nem sz?r?dött át közöttük a napfény,léte szennyét se mosták el az es?k,egybeolvadt már a nappal és az éj.Évek óta nem nézett [… Tovább]

      esőcseppek feszülnek zárt terekre kinttel bíbelődik a bent fordítva kell jobban esne az ágynál egy nyáréji séta miért darál most dobozba a kényszer kint futhatnék versenyt a reménnyel   végkimerülés álmodik forró húslevest a szaru a talpon [… Tovább]

felettem felh?ket nem ittam semmit alattam altatókat miattam senki ne szedjen álomra van hely ringatom széthajtott bordák és testmeleg hajlatok.

  Képzel?dtem ma, mert megszólított a múlt, arcomról könnyem csordult, és én annak örültem mégis,  ami lettem és maradtam. Szóban köszönöm meg neked, ki alakított magammá, mert hiába sors és más keze, így érezni soha nem lehetett. Szüntelen annyi tett [… Tovább]

árát is megfizettem…   Nézd el nekem, oly kíváncsi lettem, tudni akartam, kivel oly takartan. Ölelnél-e mást, ha titkunk sose volna. Már tudom, hiszen árát is megfizettem.   Te ki vagy? Magad hóhéra, átka, percnyi boldogsága.   Látom a szemed, [… Tovább]

/Anti gondolatai alapján/ Test és lélek két elem. Külön nem létezhetnek, a kett? együtt teljes.   Mindegyik társra talál. Anyagtesté a hívság, léleké a barátság,   a sikerért küzdenek. A testi vágyak helyett szellemed gyarapítsad,   találd meg önmagadat, osszad [… Tovább]