Vers

az értelem ködén át

tanmese szóltak hozzám zúgó fecskeszárnyakselymes szavam szerteszét szaladteserny? feszült a léha létens röpködött egy kékrevált galambbámultam fölfelé tekert nyakkalParnasszusra szálltam volna ha –de az irigy fecskék feszt daloltak nekem csak a két lábam maradtnekivágtam hát a hosszú útnakversbe verve minden [… Tovább]

Vers

A feny?k szabadsága

Nézem a ragyogó eget, amint lenget fellegeket. Hallom a szél suttogását, látom, repíti virágok porát. Állj meg egy percre, nézz széjjel: mily csodákat rejt ez az éjjel! Csillagok ragyognak, villóznak fel, míg a Nap álomba búvik el. Éjjel és nappal [… Tovább]

Vers

Nézd!

Nézd a csillagokat, becsillogják az eget. Nézd a fényl? Holdat: jó éjt kíván neked! Nézd a vidám Napot, fényét szerteszórja. Nézd a sötét sarkot, csak egy lámpa világítja. Nézd a kékl? eget, mely Föld felett virít. Nézd a fellegeket: ha [… Tovább]

Vers

Színlelés

Színt vallani nem lehet, kérd?n néz rád, felnevet. A világon ezernyi szín között, az övé a szívébe költözött. Az az a bizonyos fájdalmas fekete. S vajon a többit még szereti- e? A tiszta, ?szinte fehéret, vagy azt a szép hupikéket? [… Tovább]

Vers

Ritmus

Saját fotó -Repülőnkkel Zakynthos fölött     Vénül már a tenger, szíve halkan dobog, hullámai lomha, szabályos  verssorok.  

Vers

Csak téged néztelek

  Ketten egyszerre értünk a padhoz, s árnyadból kivettem karcsú termeted. Leültünk, testem megremegett, és én csak téged néztelek.   Szél fújt, fák susogtak felettünk, s mi összeértünk, mint fán a levelek,     és én csak téged néztelek.   Forró volt [… Tovább]

Vers

Szerelem

nem akar telni az id?arrább toltam pediga kesernyés hullapercekközöny-feneketlen mélyét rám adtad legjobb ingemetén hagyom magam ápolnia várótermek csendje ítéletcsapzott arcom vigyorítom a koravén gyerek elmerengs túlsó partig révészt rendelsarkig feszül minden kínkár volt hinni bármiben is kései órák fedetlen [… Tovább]

Vers

Ma

majöttélnem vártalaks amint megláttalaktudtam vége kimondod a szótmivégre vagyjöjj velemkószálunk minthibbant bolondoks vádolunk észt s szívetmertmeghalt a szeretet

Novella

Az utolsó levél

A Nap még bársonyos melegét szórta a tájra, de erejéből már jócskán veszített. A tó tükrén cikázó fénye cseppet sem árulkodott arról, hogy ősz van. A táj lassan elcsendesült. A partról tollászkodó vadkacsák figyeltek, s a víztükör nyugodt ringatózását sem [… Tovább]

Vers

Előtted térdelek

“Dobd el hát neved……”…(Shakespeare: Rómeó és Júlia)* előtted térdelek s az égre nézek, ott fenn egy sziluett, és félek titkod meghallani, s tudni, mit magadban őrzöl, kimondani csak éjsötétben, csillagok fényében mersz, mert ott benn, lélekben tudod, hogy vétkezel a [… Tovább]

Vers

kitárt ablak

      esőcseppek feszülnek zárt terekre kinttel bíbelődik a bent fordítva kell jobban esne az ágynál egy nyáréji séta miért darál most dobozba a kényszer kint futhatnék versenyt a reménnyel   végkimerülés álmodik forró húslevest a szaru a talpon [… Tovább]

Vers

Anatómia

felettem felh?ket nem ittam semmit alattam altatókat miattam senki ne szedjen álomra van hely ringatom széthajtott bordák és testmeleg hajlatok.

Vers

Múltban a rabság

  Képzel?dtem ma, mert megszólított a múlt, arcomról könnyem csordult, és én annak örültem mégis,  ami lettem és maradtam. Szóban köszönöm meg neked, ki alakított magammá, mert hiába sors és más keze, így érezni soha nem lehetett. Szüntelen annyi tett [… Tovább]

Vers

Már tudod

árát is megfizettem…   Nézd el nekem, oly kíváncsi lettem, tudni akartam, kivel oly takartan. Ölelnél-e mást, ha titkunk sose volna. Már tudom, hiszen árát is megfizettem.   Te ki vagy? Magad hóhéra, átka, percnyi boldogsága.   Látom a szemed, [… Tovább]

Vers

Test és lélek

/Anti gondolatai alapján/ Test és lélek két elem. Külön nem létezhetnek, a kett? együtt teljes.   Mindegyik társra talál. Anyagtesté a hívság, léleké a barátság,   a sikerért küzdenek. A testi vágyak helyett szellemed gyarapítsad,   találd meg önmagadat, osszad [… Tovább]