Tóth Zita Emese : A fenyők szabadsága

Nézem a ragyogó eget,
amint lenget fellegeket.

Hallom a szél suttogását,
látom, repíti virágok porát.

Állj meg egy percre, nézz széjjel:
mily csodákat rejt ez az éjjel!

Csillagok ragyognak, villóznak fel,
míg a Nap álomba búvik el.

Éjjel és nappal egymást váltják,
de mindketten ugyanazt akarják.

Épp csak más az id?, más a tér:
egyszer nyár van, majd fagyos tél.

De zöldek mindig a feny?fák:
a szélben csak dalolják: szabadság!

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Tóth Zita Emese 139 Írás
Van egy saját Palintám, illetve egy Andrisbabóm és egy Zoécskám is. Az írás a legnagyobb függőségem. : ) '92-es évjárat.