Levél

Vártalak

*     Vártalak. Tizenöt évesen életem első randevújára. Ott a folyóparti árnyas fák alatt a viharvert pad szélén illedelmesen ülve. Fehér blúzban, sötét rakott szoknyában, csak ici-picit magas sarkú szandálban. Hullámos hajam tincseit előre húztam kicsit, azt hittem úgy [… Tovább]

Vers

Könyvéhség

  Várlak könyvéhség, már lerágott csontok az amerikai filmek, tegnapok francia vígjátékait köszönöm, hogy elsimítottad, puszilom a vásznad, olajbogyó zöld nyugtatja szemem, hexakümion, micsoda rejtelem a szó, vajon ha beleolvasok, és az álom békén hagy ezúttal, megértem-e mi van, amiért [… Tovább]

Vers

Tincseket kócol a szél

  Kikelet-pompában éledő világ, szívekben nyílik a szerelem-virág, tincseket kócol a szél.   Csókra ittas ajkakon pezsdül a vágy, szerelemtől bódult est illata lágy, tavaszról zenél az éj.   Napfénye kibontja hajnalpír-fátylát, sugár-köntösbe zárva a vágy táncát, …csendesen csitul a [… Tovább]

Vers

Lapozz

Csendben ül asztalon az üres pohár egybeolvadt búcsúzásban lélegzet léket vág. Kóstold, ajkam ízed még számon érzem, lapjaimat nézed, lapozgatod, de addig is, gondolj rám, ha fáj, ha nem csak lapozz-lapozz.

Vers

a szót keresem

* a szót keresem, amit még nem mondtam ki, mert csak érzem, de talán nem is létezik, csak szívünkben dobban fel és lelkünk érzi, érintésed talán, mely bőrömön izzik, ajkad kérő íze, csókod titka számon, könnyes mosolyod, aggódó tekinteted, egymásra [… Tovább]

Vers

A szépség és a szőr

közhelyeske filmajánló     Diane türkizkék ruhában, elmét tágító világ nyomába ered, hol a felcsipegetett önismeret borotvál mélységeiből szőröket. Csupasszá lesz a kitárulkozás, tengervég, ösztönkabát, levegőt rejt a gumimatrac ágy, és megtalálja a meg nem alkuvást, szűz fehér lapon képpé nemesül [… Tovább]

Vers

Old time

      Old time         A városvégen rét virul, piros pipacs, meg szarkaláb; néha átvillan rajt’ a nyúl, halllhatja víg kakukk szavát aki véletlen arra jár.     Léggömbbe zárt emlék e kép; zsinórját tarthatod magad, [… Tovább]

Vers

VI. Tanulás (Az ÉLETÚT – szonett-koszorúból)

Mikor megkezdte a tanulás útját,lelkét magában mélyen eltemette,be kellett tartania sok-sok szabályt,akkor is, ha tudata nem értette.? szorgalmasan írt, számolt, olvasott,mindent, amit vártak t?le, megtanult,önmagának szabadságot nem adott,már akkor sem álmodott, mikor aludt.Mindeközben megtanult felejteni,nem emlékszik honnan jött, s hova [… Tovább]